Gulyásfesztivál

Magyarországon az 1999-es év „Az asztali örömök és a borkultúra éve” nevet kapta. Az ország minden tájegysége tisztelgett valamilyen formában a hagyományos magyar konyhának és az egyre jobb minőségű magyar boroknak. Természetesen a sokkal korábbi időszaktól kezdődően is tapasztalhatta mindenki, hogy az évek során a szabad tűzi sütés-főzés hagyománya nemhogy halványult volna, hanem egyre erősödött. Élt az igény a lakosokban, hogy legyenek a szakmai versenyeken túl civil, műkedvelői megmérettetések is.

 

A Damjanich János Múzeum 1999-ben „A paraszti asztal örömei” címmel néprajzi kiállítást rendezett, mely augusztus 27 – november 21. között volt látogatható a szolnoki múzeumban.

 

A „Hagyományok-Ízek-Régiók” országos program keretében már az előző évtől elkezdődött a hagyományos, tájjellegű élelmiszerek gyűjtése. Előadások, konferenciák segítették ezt a munkát. Szolnok is helyt adott egy ilyen tudományos rendezvénynek. A megyében évről évre igényesebbé vált a borfogyasztás, és kezdett kialakulni a helyi főzőversenyek rendszere (Karcag - birkafőző, Tiszafüred - halfőző, Túrkeve - juhász, stb.)

 

Túri Ferenc – akinek az emlékét ma is őrzi a fesztivált megrendező Magyar gulyás Gasztro- Turisztikai Egyesület honlapja -, vetette fel 1998-ban egy tiszaligeti, főzéssel egybekötött beszélgetésen, hogy a szeptember elejei időpont (különösen Szolnok Város Napja) alkalmas arra, hogy az emberek a szabadban főzzenek, sőt akár versenghetnének is egymással, hogy ki főzi a legjobbat. Mi mást főznének itt az Alföld szívében, mint valami hagyományos magyar paprikás ételt, például egy jó gulyást. Ez, az alföldi gulyás-főzőverseny fesztivál keretekben történő megvalósításának ötlete lett az alapja a Szolnoki Gulyásfesztiválnak, amelyet először 1999-ben rendeztek meg. A szervezőbizottság tagjai voltak Túri Ferencen kívül Csányi Sándor, Királyházi Andor, Királyháziné Tisza Andrea. Munkájukat nagyban segítette Dr. Dravetzky Balázs, Kopasz Árpád és Dr. Révay András, valamint a Magyar Honvédség és a szolnoki önkormányzat.

 

Történelmi előzmény: Nagykunsági Pásztortalálkozó, 1935

 

„Nagyot gondolt egyszer egy öreg juhász, Farkas Gábor. Fejébe vette, hogy összekürtöli társait egy ünnepi alkalomra. Elgondolásának megvalósításához társakat is talált Szintay-Major József és a szolnoki Blahó József személyében. Bizonyára a tárogatót is mesterien kezelő Blahó személye volt döntő abban, hogy a Nagykunsági Pásztortalálkozó helyszínéül Szolnokot választották. Az öreg juhászok bejárták szinte az egész országot, hogy propagandát csináljanak a találkozónak, s mindhármuknak szent meggyőződése volt, hogy erre az alkalomra több ezren sereglenek össze kies hazánk pásztorai közül. A fővédnökséget roffi Borbély György főispán, a védnökséget dr. Tóth Tamás polgármester és vitéz Kenyeres János karcagi országgyűlési képviselő vállalta.

 

Az akkori szervezők a programot ekképp állították össze: 1935. szeptember 22-ike délelőttjén az ünnepség résztvevői teljes díszben - az öreg pásztorok szamárháton, a pásztorlányok aranyozott sulyomkoszorúval ékesítve - felvonulnak a plébániatemplomba, ahol szentmisét hallgatnak. Utána a menet kivonul a Móric-ligetbe (a mai Tiszaligetbe), ahol 11 óra tájban a pásztorharangok, kolompok és csengők jeladására a pásztorok négyes szövetségének eskütétele következett. A nagykunsági pásztorok négy csoportot alkotnak: csikósok, gulyások, juhászok és kondások. Ez a négy pásztornép Szolnokon megalakítja a szövetséget, s egyben fogadalmat tesznek, hogy minden év június 18-án szentmisét hallgatnak a tartózkodási helyükhöz legközelebb eső templomban, továbbá, hogy minden évben így szeptember táján megtartják az országos pásztornapot.” (Kósa Károly kutatása nyomán, in: Szolnoki Gulyásfesztivál, a Grátisz ingyenes hirdetési lap alkalmi kiadványa, Szolnok, 2005. szeptember 8. – 3. oldal)

 

A szervező egyesület

 

2001. március 23-án hagyta jóvá a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság a Szolnoki Gulyásfesztivál Egyesület megalakulását. Az egyesületet a Szolnoki Gulyásfesztivál ötletadója, szervezője. Csányi Sándor (elnök) és Királyházi Andor (alelnök) hívták életre, és mozgatják mind a mai napig. A civil szervezet 2007. áprilisban történt átalakulásával jött létre a Magyar Gulyás Gasztro-Turisztikai Egyesület, amely korszerű, az európai értékrendhez is igazodó innovációs célokat fogalmazott meg a gasztronómia és a turizmus összefonódási területein. 2014-ben a szervezet hozzáigazította tevékenységét az új civil törvényhez és végrehajtási jogszabályaihoz. Egyre bővülő hazai és nemzetközi kapcsolatai révén, népszerűsítő személyes megjelenéseivel. újabb és újabb híveket szerez a gulyásfesztiválnak.

 

Kiemelt egyesületi célok:

1. A magyar gulyás étel, a magyar étkezési kultúra egyik nemes hagyományának gondozása. A Szolnoki Gulyásfesztiválhoz kapcsolódó tájjellegű gasztronómiai hagyományok, kutatása, a tudás, a technológia innovatív fejlesztése, elterjesztése, az ezzel kapcsolatos események képviselete és továbbfejlesztése.

2. Szolnok és kistérsége, valamint az Észak-alföldi Régió fejlődésében meghatározó tényezők közül a történelmi, néprajzi, kultúrtörténeti, valamint az idegenforgalmat fejlesztő hagyományok feltárása, ápolása és megőrzése a jövő számára.

3. Ismerve az új évezred első évtizedeinek kihívásait és elvárásait, bel- és külföldön mind nagyobb figyelmet szentelni az euro-konform megoldások átvételére, a terület- és térségfejlesztés, az innováció adaptálására a hagyományőrzés és a gasztro-turisztikai feladatok megoldásában.

 

A Gulyásfesztivál céljai

 

1. Bemutatni és megőrizni a magyar gulyást, mint örökségelemet átadni a fiataloknak, lehetővé téve, hogy a gyakorlatban is megtanulják a szabadtéri főzést. Elősegíteni a magyar gulyás étel főzési hagyományainak megismerését, a hazai alapanyagok bemutatását.

2. Gasztro bemutatók szervezése, élményközpontú közösségi programok létrehozása. A régi és korszerű főzési módszerek, alapanyagok bemutatásán keresztül átfogó képet nyújtani a magyar főzési hagyományokról.

3. Az Alföld – és legtágabb értelembe véve a Kárpát-medence – más területeiről származó konyhai értékek bemutatása a felhasznált alapanyagokkal, kiegészítve a kulturális értékekkel.

4. A KME (Kiváló Magyar Élelmiszer) és HÍR (Hagyományok-Ízek-Régiók) védjegyes termékeknek, a hungarikumoknak és a hagyományos táj-termékeknek a bemutatása.

5. A Gulyásfesztivál a Kárpát-medence, a Visegrádi Négyek országaiban élő kisebbségi magyarok gulyásfőzési értékeit is bemutatja (szlovák, román, szerb, cseh, lengyel), valamint bemutatja, hogy a magyar konyha milyen mértékben épült be az adott ország saját nemzeti konyhai hagyományaiba.

6. Szolnoknak mint gasztro-turisztikai célpontnak a menedzselése.

 

A Gulyásfesztivál fejlődése

 

A rendezvény alapgondolata, hogy a hagyományápoláson túl segítsük visszaszerezni az egyik legnagyobb emberi értéket, a találkozások és baráti beszélgetések által előidézett örömet. Évről évre tapasztaljuk, hogy a főzésen, a nemes versengésen túl a közösségekben újra megjelenik az emberi szó és tetten érhető a közös együttlét mással nem pótolható varázsa. Ez az elképzelés – a visszacsatolásokból pontosan érzékelhetően – évről-évre megvalósul, hiszen ma már több szervezetben a fesztivál helyettesíti az egyre jobban elmaradó baráti, munkahelyi rendezvényeket.

 

A Gulyásfesztivál életében minden évben történik valami új, valami meglepő, ami vonzza a közönséget is, és új kihívást jelent a szervezőknek is. Rendszeresen odaítéli az egyesület az arra érdemes személynek a „Gulyásfesztivál díszpolgára” címet. Lehetőség nyílik valami új rekord-kísérlet tejesítésére (az eddig ismert legnagyobb edényben főzött gulyás /pl.: 2001-ben éppen 2001 adag gulyás megfőzése egy 4251 literes bográcsban/, 100 méteres kürtös kalács elkészítése, óriás Zsanna-Manna bio-torta, stb.).

 

A 7. Gulyásfesztiválra már 20 országból érkeztek vendégek, és elmondhatjuk, hogy Szolnok méltóvá vált „a Gulyás fővárosa” cím viselésére. Az idelátogatók a Tiszaligetben reggeltől késő estig hömpölygő emberáradat és az óriási gépkocsi forgalom ellenére biztonságosan szórakozhatnak, mert apróbb balesetektől, közlekedési dugóktól eltekintve évről évre rendkívüli esemény nélkül telik el a jeles ünnep. Rendőrök, polgárőrök, technikai személyzet és szervezők tucatja dolgozik azért, hogy minden a legnagyobb rendben legyen.

 

A részvétel az első nyolc évben dinamikusan fejlődött. Ma már inkább azt mondhatjuk, hogy a megjelenés magas szinten – 40-45 ezer fő – állandósult, és több mint 500 bográcsban főzik a paprikás húsételeket, egyre többen és egyre bátrabban választva a névadó gulyás elkészítését.