Ez a weboldal sütiket használ, hogy az oldal összes funkcióját elérje. További információt az adatkezeléssel kapcsolatban az Adatvédelmi tájékoztató oldalunkon talál. Amennyiben elfogadja a sütik használatát weboldalunknak, kérjük kattintson az Engedélyez gombra.

Kisfilmek Szolnok szépségeiről

Rozárium – A magyar rózsák kertje Szolnokon

A Szolnok szívében található Verseghy park egy igazán különleges látnivalót kínál a Tisza – parti városba látogatóknak.

A barokk stílusú, Rerrich Béla által tervezett park 1930-ban épült meg. A Tisza-hídtól kezdődően, a folyóval párhuzamosan helyezkedett el, szabályos szerkesztésű mértani kert volt, illeszkedett a megyeháza hátsó homlokzatának tagozódásához és íves lezárást kapott. A területen már ekkor rozáriumot, azaz rózsakertet alakítottak ki, ahol magyar nemesítésű rózsafajtákat telepítettek. Ezek jellemzője, hogy rendkívül dekoratív fajták, rezisztensek (ellenállók a betegségeknek) és szárazságtűrők.

A több hektáron elhelyezkedő park hamar a Szolnokiak közkedvelt pihenőhelyévé vált, a város lakói szívesen sétáltak a gyönyörű rózsák között, a park közepén a rózsalugasok alatt pedig egy fából készült pergola épült, ahol zenekarok játszották a kor akkori slágereit. A csodás rózsaillat kedvező széljárás esetén az egész várost átjárta.

Később azonban a park egy része beépítésre került, mivel itt alakították ki a szolnoki Damjanich János Uszodát 1949-ben, így a rózsák és a pergola is eltűnt a szolnokiak életéből.

A 2000. évi árvíz tovább rontotta a megmaradó terület állapotát is, ezért  az rekonstrukcióra szorult.

A közel 80 éves vadgesztenye fasor és az allék alatt 1000 m2 egynyári virágfelületet alakítottak ki.

2009-ben a terület újjászületett, az 1920-as évek parkját álmodták ide újra a tervezők és a város vezetői.
Ezzel Szolnok szívébe visszatértek a rózsák, újra látható a pergola, így  2010 óta a Verseghy park és a Rózsakert ismét régi fényében tündökölve, közel 300 fajta rózsával várja a szolnokiakat és a város vendégeit egyaránt.

Szolnoki Művésztelep – Az ország legrégibb művésztelepe

A Szolnoki Művésztelep a Tisza és a Zagyva folyó torkolatánál található. Létrejötte az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeihez kapcsolódik, Magyarország legrégibb művésztelepe.

A Szolnoki Művésztelep, illetve Szolnok jelentősége a képzőművészetben, egy osztrák festőművész, August von Pettenkofen nevéhez köthető, aki a szabadságharc idején, mint hadi-rajzoló először 1851-ben járt városunkban, és ettől kezdve újra és újra visszatért. Lenyűgözte a táj, az itt élő emberek, a megyeszékhely hírét vitte Európa szerte és hozta a külföldi és magyar festőket is.

A század végére már erős igény mutatkozott arra, hogy művészek összefogásával egy állandó telep jöjjön létre.

1901. április 28-án, Szolnokon megalakult a Művészeti Egyesület, melynek feladata volt, hogy megépíttesse a műtermi házakat és irányítsa a művésztelep életét. A Szolnoki Művésztelep a régi szolnoki vár helyén épült fel, kevesebb, mint két év alatt. A 12 műteremből álló két épület ünnepélyes átadására 1902. június 29-én került sor.

A Szolnoki Művésztelep elsőként épült meg azzal a céllal, hogy lehetőséget biztosítson az ország kiemelkedő képzőművészeinek, az optimális körülmények közötti alkotáshoz. Az évszázados múlt a művésztelepet nemcsak országosan, de Európa szerte is ismertté, elismertté tette. Kezdettől fogva a mai napig kiemelkedő tehetségű képzőművészek viszik a hírét a Szolnoki Művésztelepnek és a város szellemi életének. Az itt folyó munka magas színvonalú, a hagyomány és a minőség iránti igény kötelezi az alkotókat.

A művésztelep Kert Galériája időszakos tárlatok keretében mutatja be az itt folyó alkotómunka eredményeit, valamint a mai magyar és külföldi képzőművészet jeles alkotóinak munkáit, elhozva ezzel Szolnokra a jelen művészetének keresztmetszetét. A képzőművészeti események mellett zenei és irodalmi előadóestek, tánc- és mozgásszínház, filmvetítések, művészeti és egyéb kulturális témájú előadások, nemzetközi alkotótáborok, szakkörök és fiatal, pályakezdő képzőművészek felkarolása teszi teljessé a szellemi légkört.

Szolnok horgászvizei

Szolnok város természeti adottságai közül kiemelkedik, hogy a város és térsége igen gazdag élővizekben. A Tisza és a Zagyva mellett a Holt-Tisza, a Holt-Zagyva és a Millér is bővelkedik természeti értékekben. 

Tisza és a Zagyva folyó

Ahogy Egyiptom létét a Nílusnak, úgy Szolnok a Tiszának és a Zagyvának köszönheti. A Tisza és a Zagyva folyók, azok holtágai, a rendszeresen telepített halastavak mind-mind kedvelt horgászhelyek, otthont adva olyan halfajoknak, mint a süllő, a harcsa, a csuka, a kecsege vagy a ponty.

Folyóink partján, vagy a vízen, csónakból pecázva bárki megismerheti a vadregényes partvidék határtalan nyugalmát, egyúttal az élővíz páratlan izgalmát is.

Alcsiszigeti Holt-Tisza

Az intenzíven telepített 150 hektáros, 17 km hosszú holtágban ponty, harcsa, csuka, süllő, amur, kárász, balin, busa, törpeharcsa, kősüllő, naphal és számos keszegfajta is fogható.

A versenyhorgászok egyik legkedveltebb, s világviszonylatban is az egyik legjobb, legszínvonalasabb pályája az "Alcsi". Megfelelően kiépített, felszereltsége, infrastruktúrája kiváló, ezért a hobbi- és versenyhorgászok egyaránt kedvelik ezt a vizet. Számos nemzetközi versenyt és évente több, mint 30 egyesületi rendezvényt bonyolítanak le az itt található 1250 folyóméter hosszú versenypályán.

Csónakázó-tó

A szolnoki Csónakázó-tó a város sport- és szabadidő központjában, a körgáttal körülvett gyönyörű Tiszaligetben található. Szomszédságában strandfürdőt, vízilabda arénát, sportcsarnokot, labdarúgó stadiont, futball- és teniszpályákat építettek.

A horgászokat azonban főleg a 2,5 hektáros vízfelület vonzza, melynek csendes, csalitos partja kiváló helyszínt biztosít a pecázáshoz. A tóban telepített hal elsősorban ponty, de amur, csuka, süllő, keszeg és kárász is fogható.

Milléri horgásztó

A milléri tórendszer közvetlenül a megyeszékhely szomszédságában található, azonban a hajdani halastavak két medencéjéből kialakított tó együttes nemcsak a környékbeliek körében népszerű.

A nagyobbik, 4,5 hektáros tóban a Tisza őshonos halainak nemesebb egyedei foghatók, míg a 0,5 hektáros, kisebb állóvízben nyaranta egzotikus afrikai harcsák sokaságát telepítik.

A Millér horgásztóban fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin, busa.

A Millér horgásztavai minden évben leeresztésre kerülnek, a szárazon maradt mederben iszaptalanítás és fertőtlenítés történik, melynek köszönhetően évről évre garantált az egészséges hal és a törpeharcsa mentes környezet.

Holt-Zagyva

A Malomzugi Holt-Zagyva az ős-Zagyva medréből lerekesztett- mintegy 3 kilométer hosszú holtág, mely Szolnoktól északra, a város peremén található. Egyike azon ritka horgászvizeknek, melyek nem vesztették el az eredeti folyómederre jellemző adottságaikat.

Halállományának őshonos része igen értékes fajösszetételt tükröz: a ponty- és keszegfélék szinte minden- alföldi állóvízre jellemző- faja fellelhető, de a kapitális ragadozók (csuka, harcsa) is megtalálják életterüket. A mederviszonyok igen változatosak: a víz mélysége helyenként a 4 métert is meghaladja. 

 

Tisztelt Olvasó! Szolnok hírei, programjai iOS és androidos mobiltelefonjáról is elérhetők. Töltse le az alkalmazásboltból a SzolnokApp mobil alkalmazást és olvassa mobiljáról a legfrissebb szolnoki információkat!

SzolnokApp link: http://info.szolnok.hu/app