Szolnoki Művésztelep
A Szolnoki Művésztelep a Tisza és a Zagyva folyó torkolatánál található. Létrejötte az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeihez kapcsolódik, Magyarország legrégibb művésztelepe.
A Szolnoki Művésztelep, illetve Szolnok jelentősége a képzőművészetben, egy osztrák festőművész, August von Pettenkofen nevéhez köthető, aki a szabadságharc idején, mint hadi-rajzoló először 1851-ben járt városunkban, és ettől kezdve újra és újra visszatért. Lenyűgözte a táj, az itt élő emberek, a megyeszékhely hírét vitte Európa-szerte és hozta a külföldi és magyar festőket is.
A század végére már erős igény mutatkozott arra, hogy művészek összefogásával egy állandó telep jöjjön létre.
1901. április 28-án, Szolnokon megalakult a Művészeti Egyesület, melynek feladata volt, hogy megépíttesse a műtermi házakat és irányítsa a művésztelep életét. A Szolnoki Művésztelep a régi szolnoki vár helyén épült fel, kevesebb, mint két év alatt. A 12 műteremből álló két épület ünnepélyes átadására 1902. június 29-én került sor.
A Szolnoki Művésztelep elsőként épült meg azzal a céllal, hogy lehetőséget biztosítson az ország kiemelkedő képzőművészeinek optimális körülmények közötti alkotásához. Az évszázados múlt a művésztelepet nemcsak országosan, de Európa szerte is ismertté, elismertté tette. Kezdettől fogva a mai napig kiemelkedő tehetségű képzőművészek viszik hírét a Szolnoki Művésztelepnek és a város szellemi életének. Az itt folyó munka magas színvonalú, a hagyomány és a minőség iránti igény kötelezi az alkotókat.
A művésztelep Kert Galériája időszakos tárlatok keretében mutatja be az itt folyó alkotómunka eredményeit, valamint a mai magyar és külföldi képzőművészet jeles alkotóinak munkáit, elhozva ezzel Szolnokra a jelen művészetének keresztmetszetét.
A képzőművészeti események mellett zenei és irodalmi előadóestek, tánc- és mozgásszínház, filmvetítések, művészeti és egyéb kulturális témájú előadások, nemzetközi alkotótáborok, szakkörök és fiatal, pályakezdő képzőművészek felkarolása teszi teljessé a szellemi légkört.
5000 Szolnok, Gutenberg tér 12.
+36 (56) 230-605
Szolnoki vár
A szabálytalan négyszög alakú vár a Tisza és a Zagyva összefolyásánál épült.
Két oldalról a folyók védték, a másik kettőn vizesárkot ástak, belevezetve a Zagyva vizét. A falak fűzfafonadékkal és agyaggal erősített földből, a négy bástya kőből készült.
A falak magasságát 8-9-, a bástyák szélességét 6 ölre tették. A várat körbástyákkal ábrázolják, valószínűleg azonban óolasz rendszerű bástyákkal épült.
Az erőd a híradások szerint 4000 katona befogadására volt alkalmas, fegyverzete 24 ágyúból, 3000 szakállas és spanyol puskából, 800 mázsa lőporból állt. Emellett több évre való élelmet tároltak itt, sőt, I. Ferdinánd a Tisza vonalának biztosítására 50 sajkát is építtetett. A várost palánkkal övezték, ez képezte az elővárat vagy huszárvárat.
Szolnok vára 1552. szeptember 4-én a török kezébe került, és az idegen hódító 133 évig hatalmában is tartotta azt.