1956. november 1-jén és 2-án a Budapestről kivont szovjet katonai egységek körbezárták a repülőtereket. A keleti határokról újabb csapatok érkeztek és haladtak az ország belseje felé. A nap folyamán a korábban is az ország területén állomásozó szovjet hadosztályok száma a korábbi ötről tizenhétre nőtt. Az újonnan érkezett csapatok legénysége főleg közép-ázsiai volt, akiket a feletteseik úgy tájékoztattak, hogy a német nácik ellen fognak harcolni.
Konyev marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka Szolnokon rendezte be főhadiszállását a magyarországi hadműveletek irányítására.
A Tiszántúl felől Szolnokon át Budapest felé a Horánszky utca kövein dübörögtek a tankok, vonultak a szovjet csapatok. A híreszteléssel ellentértben, nem Szolnokon alakult meg 1956. november 4-én a magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Kádár János rádióbeszédét Ungvárról közvetítették. A Kádár kormányt részben legitimáló hazugság okán, valamint a város geopolitikai helyzetéből fakadó kötelező lojalitása miatt a szocializmus alatt Szolnokot gyakran illették a „kismoszkva” gúnynévvel.
1956-os forradalom és szabadságharc történetét a rendszerváltás idején az országban elsőként állított emlékmű, egy kopjafa örökítette meg Szolnokon, a Művésztelep mellett, az 56-os emlékparkban. Ha a lánctalpak már nem is, de az emlékmű által megörökített utcakövek ma is eredeti helyükön fekszenek, a mai Horánszky utcában.
A mai Ady Endre utat az 1960-as évek városrendezése során nyitották. Korábban a Kápolna utcától a Koszorú utcáig tartó utcát 1863-tól „Nagykereszt”, majd az 1890-es években „Árpád”, 1926-tól 1950-ig, majd 1992-től újra „Horánszky Nándor” utcának nevezték.
2009-ben felújították a Xavéri kápolnához vezető utcákat is, de az eredeti régi kövekből. A kő anyaga lila riolittufa utcakő.