Ez a weboldal sütiket használ, hogy az oldal összes funkcióját elérje. További információt az adatkezeléssel kapcsolatban az Adatvédelmi tájékoztató oldalunkon talál. Amennyiben elfogadja a sütik használatát weboldalunknak, kérjük kattintson az Engedélyez gombra.

Milléri szivattyútelep és zsilip

A szivattyútelepnek nevet adó Millér vízfolyás a szabályozások előtt a Közép-Tisza jellegzetes és jelentősnek számító vízfolyása volt, amely a Kárpátokból származó tiszai és a Mátrából szállított tarnai árvizeket vezette vissza a Tiszába. A Millér neve már a Garamszetbenedeki Apátság 1075-ben kelt alapítólevelében is szerepelt, mint adományozható halászó hely. 1857-ben a Debrecen -Szolnok vasútvonal keresztezte medrét, ezért alsó szakaszát új nyomvonalon ásták ki.

A Tisza-völgy múlt század közepén megkezdett ármentesítése során a töltésekkel szinte egy időben a nagyobb, állandó vízfolyások torkolatánál zsilipek épültek. 1862-ben készült el a Tisza-völgy jelenleg legrégebbi műtárgya, a Milléri zsilip. A főzsilip biztosítására szorítózsilip létesült 1895-ben. Az 1901-es árvíz után a két zsilip közötti csatornaszakaszt megerősítették és a két zsilip közé nyomásmegosztó zsilipet építettek. Az 1970-es években a műtárgy elé körtöltés került új zsilippel. A szivattyútelep épületének jobb oldali szárnya és különálló kéménye 1895-ben készült el. A gépházban két Schlick-gyártmányú 2x1,5 m³/s teljesítményű DN900 mm-es nyomócsonkú, gőzhajtású csigaházas szivattyúcsoportot helyeztek el. A szivattyúkat közvetlenül hajtó fekvő kompaund kéthengeres kondenzációs gőzgépeket és a három Cornwall kazánt a Röck gyár készítette. A kazánokat két gőzhajtású szabadlöketű ikerdugattyús tápszivattyú táplálta. Az 1898-as bővítéskor egy újabb 3 m³/s képességű szivattyút építettek be.

A II. Világháború idején, az 1944. augusztusi és szeptemberi bombatámadások következtében a szivattyútelep és környéke súlyosan megrongálódott és üzemképtelenné vált.

1946 júliusában kezdődött meg a gépek és a magas építmények helyreállítása.

1948. április 1-jén a szivattyútelep teljes (6 m³/s) kapacitásával újra a belvízmentesítés szolgálatába állt.

1953-1955 között felújították a szivattyútelep gépeit.

1962-től a korszerűsítések miatt a kazánok nem üzemeltek, és az 1898-ban beszerelt „nagy gép”-et kiszerelték.

 

A szivattyútelep 1974 óta nem üzemel.

 

A Milléri szivattyútelep a Tisza-völgy ipartörténeti, vízgazdálkodási remekműve. A XIX. század végére a világ élvonalába került magyar mérnökök és az általuk létrehozott világszínvonalú szivattyúgyártás megtestesítője. 

Tisztelt Olvasó! Szolnok hírei, programjai iOS és androidos mobiltelefonjáról is elérhetők. Töltse le az alkalmazásboltból a SzolnokApp mobil alkalmazást és olvassa mobiljáról a legfrissebb szolnoki információkat!

SzolnokApp link: http://info.szolnok.hu/app