Ez a weboldal sütiket használ, hogy az oldal összes funkcióját elérje. További információt az adatkezeléssel kapcsolatban az Adatvédelmi tájékoztató oldalunkon talál. Amennyiben elfogadja a sütik használatát weboldalunknak, kérjük kattintson az Engedélyez gombra.

Az Alcsi Holt-Tisza 150 éves (?)

Az Alcsi Holt-Tisza 150 éves(?)

A Magyar Hidrológiai Társaság szervezésben 2007. október 18-án Szolnokon került sor a „150 éves az Alcsi Holt-Tisza„ című rendezvényre, mely keretében a holtág múltjáról, jelenéről és jövőjéről tanácskoztak a jelenlévők. A holtág, mint egyik legnagyobb és legértékesebb Tisza-menti holtág, a Szolnokiak és a horgászok szíve ügye, ezért jövője szempontjából érthető érdeklődés övezte a rendezvényt. A

 

holtág múltbéli és jövőbeni időszakáról szóló színvonalas előadások érdekesnek bizonyultak, rámutattak a hasznosítás és üzemeltetés problémáira, a jövőbeni hasznosításhoz szükséges beavatkozásokra.

A történelmi visszatekintést Dr. Nagy Illés igen érdekes összeállítása foglalta össze, a jelenről az üzemeltető KÖTI-KÖVIZIG, a Közép Tisza-vidéki Horgászegyesületek Szövetsége, a tartalék ivóvízbázis vízkivételi művét üzemeltető Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt. a vízminőségről a KÖTI-KTVF, míg a jövőről  az Alcsi Holt-Tisza Közalapítvány Elnöke beszélt. A holtág és Szolnok város kapcsolatáról a Megyei Jogú Város képviselője tartott előadást.   Az alábbiakban összefoglalunk egy pár előadást.

Történelmi visszatekintés

A nyolcszázas évek elején végzett felmérés alapján a tiszai árvizek 18 vármegyében 854 települést veszélyeztettek. Ez részben annak volt tulajdonítható, hogy az évszázadokon át végzett folyamatos erdőirtás és legeltetés következtében fokozatosan növekedett a hegyvidékről a síkságra lezúduló eső és hólé mennyisége, s ez az időjárási viszonyokkal párosulva egyre emelkedő árvízszinteket eredményezett. Így aztán egykor biztonságosnak tekintett ármentes vidékek is veszélybe kerültek és a szántóföldi gazdálkodás kiszámíthatatlanabbá vált.

Az 1838-as katasztrofális árvizek hatására meghozott „A Duna és egyéb folyók szabályozásáról” szóló törvény alapján került sor többek között a Tisza szabályozására is. Az időközben elhunyt Vásárhelyi Pál elképzelései alapján, a munkálatok 1845 nyarának végén kezdődtek el az ünnepélyes tiszadobi kapavágással.

Hosszú időben telt azonban, amíg a több mint száz átvágás elkészülte után a nem egészen kétharmadára csökkent, gátak közé szorított Tisza-meder megfelelően kifejlődött, s a folyó elfogadta új mederviszonyait. Ahány átvágásra került sor annyi holtág keletkezett. A 101 átvágásból a 66-83. számú átmetszések estek a Közép-Tisza vidékre. Az 1846-1866 közötti időszakban 18 átvágás valósult meg, nem került sor a 79. és a 82. számú átvágásokra, a többi kisebb módosításokkal a Vásárhelyi Pál tervei szerint létesült.  Így jött létre később az Alcsi Holt-Tisza is az 1857-ben végzett  77/II. számú Szapáry-féle átmetszéssel. A holtág a 336,0 és a 338,0 fkm között, a bal parti mentett oldalon helyezkedik el, hossza 13,98 km, átlagos szélessége 105 m. A holtág területe 147,3 ha, befogadóképessége 4,5 millió m3.      (pa)

Dr. Nagy Illés:  Az Alcsi Holt-Tisza kialakulása

Az 1700-as évek végére kialakult gazdasági körülmények egyértelművé tették, hogy az Alföld gazdasági fejlődésének, termőterületei növelésének alapfeltétele az árvízvédelem, a Tisza folyó szabályozása. Az akarat megvolt és talán a pénz is rendelkezésre állt, de nem volt kellően felkészült mérnöki gárda. A hazai mérnökök matematikai, térképészeti és vízügyi ismereteiket a század közepétől a bécsi hadmérnöki iskolákban szerezték meg 1782-ig. Ekkor II. József rendeletére a budai egyetem bölcsészkarán megalakul az első egyetemi szintű mérnökképző intézet: az Institutum Geometricum.A végzett mérnököket a Vízi és Építészeti Főigazgatóság foglalkoztatta. Ezt követően együtt voltak tehát a társadalmi, gazdasági és műszaki feltételek a Tisza szabályozás megindításához.

1782-ben II. József elrendelte az ország katonai feltérképezését, amely munka 1784-ig tartott. Később a titkosított katonai térképek hiányában, 1834-ben a Helytartótanács elrendelte a Királyi Tisza Térképészet felállítását Budán és utasítást adott a Tisza felmérésére is. A munkát Lányi Sámuel vezette, az Építési Igazgatósággal és Vásárhelyi Pállal közösen kialakított koncepció szerint. Így készült el a Tisza átnézeti térképe eredetétől a Dunáig, amelyen Vásárhelyi Pál 114 db átvágást tervezett. A tervben a szolnoki átvágás 77/b szám, később Szolnok/II. szám alatt szerepel, mert a Szolnok/I. átvágás számot a feketevárosi Holt –ág kapta meg.

A Tisza szabályozásának nehézségei és bonyodalmai Vásárhelyi Pál 1846 évi halálával,-vagyis még a munka megkezdése előtt megkezdődnek. A vita eldöntésére az osztrák műszaki igazgatás kiváló olasz mérnökét, Paleocappát kérték fel, aki módosította a tervet. A terv elfogadásaután Széchenyi a választmány tagjaival együtt ismét beutazta a Tisza völgyét, a helyi társulatok tényleges megszervezése és munkálatok megkezdése érdekében.

  1846 aug. 27-én délelőtt az egész Tisza-szabályozás kezdetét jelentő első ünnepélyes kapavágást az Alsószabolcsi Társulat területén Tiszadobon, a szederkényi átvágásnál Széchenyi István tette meg. A tiszai átvágások kialakulását vezérárok kiásásával segítették, annak kifejlődésére számítva. A 77/b számú átvágás egy 1847-es kimutatás szerint 27 783 m hosszú volt, szélessége: 11,34 m (6 öl), mélység: 5,67 m (3 öl). A Vásárhelyi terv Közép-Tiszai 16 átvágásának vezérárkai viszonylag rövid idő alatt 1846-1866 között elkészültek. A Szolnoki 77/b vezérárok kiásása is 150 évvel ezelőtt 1857-ben megvalósult. A Közép-Tisza vidéki átvágások esetében részben a kötött talaj, részben a lecsökkent vízsodrás miatt az átvágások nem fejlődtek ki úgy mint a Felső-Tisza vidéken. Az árhullámok ezeket a vezérárkokat feliszapolták, fejlesztésükre költségkímélés miatt  nem került sor. Ezt támasztja alá az 1867. évi árvízről szóló jelentés is, mely szerint az ezidáig kiásott 16 Közép-Tiszai átmetszés közül 11 nemcsak, hogy nem fejlődött  kielégítően, hanem a 75. számú tiszapüspöki  teljesen feliszapolódott.Az 1860-ban készített térkép már feltűnteti a szolnoki 77/I. sz. vezérárkot és a Szolnok.- Debrecen vasútvonalat. A Millér főcsatorna már a vasútvonallal párhuzamosan az új ásott medrében halad, és szekérrel Pusztakengyel felől lehet megközelíteni Törökszentmiklóst. A térképen már megjelent az Alcsisziget név is.

Hogy a szolnoki vezérárok nem fejlődött megfelelően, bizonyítja a Szolnoki Levéltárban található -1885-ből származó- a Szolnok város határában elvonuló Tisza bal partján lévő hajó vontató út helyszínrajza is, amelyen feltüntették az átvágást, de a vontató út továbbra is a régi úton haladt.

A Szegedi katasztrofális árvizet (1879) követően felerősödik ismételten a szabályozási munkálatok iránti igény, így elkészül a Szolnok- Szajol árvízvédelmi töltés terve, melyet Pész Károly irányításával, Weisz Lajos királyi mérnök 1905. februárjában készítette el. Az árvízvédelmi töltés 0-3994 szelvények közötti szakasza a 77/II. vezérárok bővítéséből kikerült 460 601 m3földből,- míg a 3 994- 6394 szelvények közötti szakasz 202 172 m3földmennyisége anyagárkokból került beépítésre. Az engedélyezési okirat szerint a töltést 1906. júniusáig kellett elvégezni. Az átvágás befejezésének pontos időpontjáról nincs információ, de az átvágás költség kimutatása szerint 1907. évben már nem merülnek fel költségek, vagyis feltehetően a munkálatok befejeződtek. A fenti adatokat figyelembe véve a Szolnoki 77/II. sz. átvágás vezérárkának megépítése 150 évvel ezelőtt 1857. évben valósult meg, míg az Alcsi Holt -Tisza leválasztása az élő Tiszától 100 éve, 1907-ben történt meg. 

Virágné Kőházi-Kiss Edit : A holtág üzemeltetési kérdései

A holtágra vonatkozó fontosabb adatokat az alábbi táblázatban összesítettük:

Általános ismertetés:

- tulajdonos,kezelő:
Magyar Állam, KÖTI-KÖVIZIG

- kialakulása:a Tisza szabályozása során 1857-ben a Tisza 336,0-338,0 fkm között a
77/II. sz.  átmetszéssel jött létre a Tisza bal partján.

- elhelyezkedése: Szolnok és Szajol közigazgatási területén

- üzemeltetési engedélye: T/5433

   - alaphatározat: 1998. –   üzemeltetési szabályzat;

   - 1. módosítás: 2005. –

 elkészültek a tartalék ivóvízbázis létesítményei;

   - 2. módosítás: 2006. –

új üzemeltetési engedélyes terv

A holtág hasznosítása:

A holtág nem áll természetvédelmi  oltalom alatt.

Jelenlegi hasznosítása un. bölcs típusú, ami kiterjed:

- a környék belvizeinek befogadására, tározására,

- öntözővíz tározásra,

- jóléti hasznosításra, ez magába foglalja:

- az üdülési lehetőségeket

- a horgászatot

- a vízi sportokat.

- A sokoldalú hasznosítás tartalék ivóvíz bázis funkcióval bővült a 2000. évi tiszai cián szennyezést követően.

Műszaki adatok:

– területe: bruttó: 182,0821 ha; nettó: 147,3089 ha;

-  hossza:13 980 m;

-  átlagos vízmélysége:3,0 m;

-  átlagos szélessége:105,4 m (260 cm-es vízszintnél)

- mértékadó vízmérce helye:0+011 szelvényben,

„0” pont: 78,79 mBf

-  vízszintek: max.belvíz:270 cm, min.belvíz: 180 cm, öntözési üvsz: 250-270 cm, ökológiai:230 cm

-  tározott vízmennyiségek: max. vízszintnél:4 500 em3, min. vízszintnél:3 250 em3,

-  belvízi tározó térfogat: 1 250 em3

Az Alcsiszigeti Holt-Tisza másodlagos rendeltetése:

•           tartalék ivóvíz:Szolnok és a környező települések ivóvíz ellátását biztosítja a Tisza vízminőség   romlása esetén (helye: 0+022 szelv., mértékadó kap.: 30.000 m3/d, havária tervezett időtartama:15 nap, igénybevehető vízmennyiség: 450 em3, ez összesen 30 cm-es vízszintcsökkenést jelent a holtágban)

•           tüzivíz tározás: MOL Szajoli bázistelep tűzoltó vízkivételi mű, jobb oldal 9+810 szelvény (T/3380, 3650 m3)

A holtághoz közvetlenül kapcsolódó műtárgyak: 

1.)a 0+00 km szelvényben lévő Alcsi fedett csatorna és zsilip, Funkciója:

•           a holtág gravitációs leürítése a +180 cm-es min. téli vízszintig. (leürítés mértéke 1-3 cm/nap)

•           a holtág gravitációs feltöltése, vízpótlása apadó Tiszai árhullám esetén, a + 270 cm-es max. öntözési vízszintig, a holtágba bevezetett belvizek figyelembe vételével.  (feltöltés üteme: 2-6 cm/nap)  

2.) a 13+980 km szelvényben lévő Alcsi szivattyútelep és szivornya, Funkciója:

 - A holtág szivattyús vízszint csökkentése a kívánt vízszintig, bármely Tiszai vízállásnál a gravitációs zsilip zárása esetén.

- Holtág vízminőségének javítása.

A holtág vizének öntözőcélú hasznosítása nem jelentős, jellemző az engedély nélküli, part menti lakóövezet által öntözés céljára történő vízkivétel.

A holtág vízminőségiét szoros összefüggésbe hozzák a jelentős feliszapolódással, melynek átlag vastagsága 2,0 m, egy felmérés alapján a  holtágban mintegy 3,1 millió m3 iszap van. A átlag éves utánpótlás 1-2 cm. A holtág kotrására több terv is készült, de mindezidáig forrás hiányában nem került sor az iszaptalanításra.

 

Petráss András : Alcsi Holt-Tisza vízminősége 1995-2006. évi vízkémiai vizsgálatok alapján   

 

Az első tudományos alapú mérésekre, megfigyelésekre a hetvenes évek elején került sor, melyet már az emberi tevékenység folytán észlelt nem kívánatos folyamatok indukáltak. Szolnok város fejlődésének iparosodásának illetve, mezőgazdaságának kiteljesedése, negatív hatásuk szempontjából nem kerülték el a holtágat sem. A kezdet kezdetén az úgynevezett Alcsisziget mentett területeinek hasznosítása céljából létesült egy belvízmentesítő csatornarendszer, egy állattartó telep, majd jóléti igényeknek igen kedvező környezetére való tekintettel, a holtágat egyre jobban körbe fogták a lakó-, illetve hétvégi házak sokasága. A korra jellemző gondatlansággal kialakított, épített környezet az Alcsi Holt-Tisza elszennyeződéséhez vezetett (szennyvíz befogadóvá vált), tekintettel arra, hogy hosszú évekig Szolnok város csatornázottsága igen kezdetleges és központ centrikus volt.

Ennek következtében a holtág sajátságos természetes vízminősége megváltozott szennyezőanyag terhelése meg növekedett. Egy 1978-ban KÖTIVIZIG által készített felmérés arról tanúskodik, hogy a holtágba naponta mintegy 700m3 kommunális szennyvíz, továbbá ismeretlen mennyiségű szennyezett csapadékvíz és hígtrágya kerül bevezetésre a szigeten megépített csatornarendszer közvetítésével. Ezek a terhelések megváltoztatták a holtág oxigén-, illetve tápanyagháztartását, elősegítve az eutrofizációs folyamatokat. Az eutrofizáció: a tápanyagoknak, különösen a foszfor- és nitrogénvegyületeknek a vízben való feldúsulását jelenti, ami az algák, és a magasabb rendű növényi életformák növekedésének felgyorsulását eredményezi, és ezzel nemkívánatos zavart okoz a vízben lévő organizmusok egyensúlyi helyzetében, valamint e vizek minőségében. A megváltozott szennyezettségű vízben az adott szennyezettséget eltűrő élővilág alakult ki, mely életfeltételeinek megfelel az adott víz tisztasága, átlátszósága, hőfoka, oxigéntelítettsége stb. és melyben megtalálja a szükséges táplálékot. A meg növekedett tápanyag hatására elszaporodó fitoplankton jelenléte a vízminőség vonatkozásában egy láncreakciót indukál, kihatva a fényviszonyokra, lebegőanyag tartalomra, oxigénháztartásra, feliszapolódásra.

A szigorodó környezetvédelmi előírások, illetve az egyre tudatosabb környezetvédelemnek köszönhetően megszűntek a káros szennyezőanyag bevezetések, és a holtág vízminőségében kedvező változás állt be. A rendelkezésre álló adatok értékelése alapján megállapítható, hogy az Alcsi Holt-Tisza ökológiai állapota az utóbbi 30-35 évben jelentős mértékben javult, vízminősége kedvező, mely a holtág fizikai adottságainak (vízmélység, átöblíthetőség, kismértékű növényborítottság) is tulajdonítható. A kedvező minőségi változást első sorban az ismert külső szennyezőanyag bevezetések megszüntetése eredményezte. Nem kizárt, hogy a nagymértékű körbeépítettség eredményeként, még a holtágat érik olyan külső hatások, melyek kiküszöbölése kívánatos lenne.

A belső terhelés forrása egy ilyen korú holtágnál, mint az Alcsi Holt-Tisza szinte kimeríthetetlen. Az iszapban hosszú évek alatt felhalmozódott tápanyagok fokozott növényi termeléshez biztosítják az utánpótlást -ha külső forrás elégtelenné válik-, gyakorlatilag körfolyamatot okozva.

A vizsgálati eredmények alapján ugyanakkor megállapítható, hogy a kedvező tápanyagháztartást jelentős mértékben befolyásolhatja a nem megfelelő időben, nem megfelelő minőségű vízzel történő feltöltés, vagy utánpótlás. Meg állapítható, hogy a Tisza folyóból, március-áprilisi időszakban történő feltöltés általában nem kedvez a holtág tápanyagháztartásának, jelentős nitrát és ortofoszfát bevitellel jár. A Nagykunsági öntözőcsatornából történő évközbeni utánpótlás jó hatással van a holtág minőségére.

Magyarné Bede Marianna : A holtág mint tartalék ivóvízbázis

Szolnok város és hét Szolnok környéki település,  közel 120.000 fő ivóvízellátását a Tiszára települt Felszíni Vízmű biztosítja, amelynek kiemelője a 336,7 fkm szelvényben üzemel.

A századforduló idején a Tisza vize olyan tiszta volt, hogy közvetlenül tisztítás nélkül biztosította Szolnok város vízellátását. Az első víztisztító mű 1910-ben létesült. Teljesítménye 2400 m3/d volt. Az egyre növekvő vízigény, a vízbázis szennyezettségének növekedése, a víztisztítási technológia korszerűsítését tették szükségessé.

Az 1979. évi bővítés utáni technológiai rendszer 1998-ban, egy vízminőség-javító fejlesztés keretében új, nagy hatékonyságú létesítményekkel bővült, mint a fázisközi ózonozó, aktívszén adszorber, klórdioxidos fertőtlenítő, amelyek a tisztítóképességet és a nyersvíz minőséghez való alkalmazkodó képességét nagymértékben megnövelték.

A Tiszán és mellékfolyóin előfordultak és előfordulhatnak drámai vízszennyezési esetek. Említést érdemel, hogy 2000.január és március hónapban bekövetkezett cianid és nehézfém szennyezés, mely a mellékvízfolyások  közvetítésével a Tiszába jutottak.

A veszélyhelyzetre való “felkészüléssel” kapcsolatban vizsgálták Szolnok és körzetének ellátásában szóba jöhető felszíni és felszín alatti vízbázisokat. Felszíni vízbázisként szinte kizárólag az Alcsi Holt–Tisza jött szóba.

Végül az előkészített tanulmányok a felszíni vízbázist javasolták megvalósításra, mivel holtág rendelkezik a szükségállapot idejére elegendő vízmennyiséggel (a fogyasztás 8-19 napig, 30 000 m3/d), minősége megfelelő, és a gazdasági szempontok is kedvezőek voltak. A fentiek figyelembevételével a városvezetés pályázatot nyert központi pénzkeretre, így 2003. tavaszán a szolnoki Felszíni Vízműnél újabb fejlesztések valósultak meg a Holt-Tisza tartalék vízbázis üzemi bekapcsolásával.

A tartalék vízellátó rendszer elemeként vízkivételi mű létesült a holtág 0+00 km szelvényében, melynek kapacitása 30 000 m3/d. Nyomóvezeték épült a Tisza bal-partján a holtági vízkivételtől Tisza alatti átvezetéssel a Tisza jobb-partján a Felszíni Vízmű Üzemigazgatóságig. A holtág vizének hasznosítására létesülő vezeték egész évben a város és környékének vízellátását szolgálja, így a vezetéket az ivóvíz elosztó rendszer részeként lehet üzemeltetni.

A tartalék vízbázis vízkivételi művének létesítésével egy időben a Felszíni Vízműben megépült egy mikroszűrő és egy mikroszűrtvíz tároló medence, elkészült a tisztítás technológia elemek közül a vegyszer előkészítő, a vegyszerbekeverő három derítő intenzifikálása és folyamatirányító rendszerbe történő kapcsolása. A technológia hatékonyságnövelésével a városi vízminőség tovább javult.

A tartalék vízbázis rendszerbe iktatásával egyértelművé vált, hogy a Felszíni Vízmű technológiájának vagy folyóvizet vagy állóvizet kell tisztítania.

A holtág jellegéből adódóan a szennyező anyagok „nem tűnnek el” hanem „belépnek” az anyagforgalmi rendszerbe. Az élőszervezetek bonyolult anyag- és energiaforgalmi egységet képeznek és kölcsönösen hatnak egymásra. Az állóvízben az eutrofizáció miatt túlságosan megemelkedett alga és zooplanktonszám, amely rendszerint a víz minimális zavarossága és nagy hőmérséklete mellett jelentkezik a vízkezelés irányába akadályokat, problémákat gördít.

Az algák, zooplanktonok kis méretük és kis sűrűségük miatt nem ülepíthetők, szűrésük alacsony hatékonyságú pl.: a mikroszűrő, homokszűrő bedúsul, eltömődik. A klórozással íz és szag problémák adódhatnak. A holtág biológiai jelegéből adódóan nehezebb a tisztítása, ezért szükséges a folyamatos vízminőségi monitorozás, a különböző vízminőségi esetek készenléti üzempróbája, a különböző technológiák számbavétele és a lehetséges technológiák kiválasztása. 2003-óta minden évben üzempróbát hajtunk végre felkészülve egy esetleges szennyezés kezelésére. Ez a 2006. évben a nyárvégi, ősz eleji időszakra esett. Erre az időszakra vízminőségi szempontból jellemző, hogy az eutrofizáció miatt megemelkedett algaszám még igen nagy, a szervesanyag tartalom magas. A víz lágy, hidrokarbonátos. A Holt-Tisza vízállása nyári viszonyoknak megfelelő. A holtág üzemeltetését külön üzemeltetési utasítás és vízvizsgálati terv alapján végezzük. A Holt-Tisza vizével végzett modell vizsgálatok és az ezt megelőző készenléti üzemeltetés tapasztalatai alapján a tisztítás technológiában az elő-oxidációhoz KMnO4 adagoltunk. A holtág minimális zavarosság tartalma miatt a jó derítéshez diszperz-képző segédanyag szedikol adagolása volt szükséges. Az organikus diszperz és összes szerves anyag csökkentése az oxidáció előtt igen jó derítést igényel, így iszap-gazdag derítést kellett végezni. A derítés optimalizálásához savat kellett adagolni. Fontos követelmény:pH @7,2 értéken tartás.

Az íz- és szaganyagok az esetleges algatoxinok eltávolításához hatékony oxidációs technológia kell, így az ózonozásnál főleg molekuláris O3-al kellett dolgozni.

A nagyobb vizsgálatszám, nagyobb üzemeltetői létszám, a nagyobb energia és vegyszerigény miatt a holtág vizének tisztítása jelentős költségtöbblettel jár. A tartalék vízbázisról történő üzemelés teljes időtartama alatt a tisztítás technológia megfelelően működött. Az ivóvíz-szolgáltatás átállítása a Tisza folyóról a Holt-Tiszai tartalék vízbázisra az ivóvíz minőségében észrevehető változást nem okozott.

Tornóczky György : Alcsi Holt-Tisza rehabilitációja

Az Alcsi Holt-Tisza mindenkori sokrétű hasznosítása szükségessé teszi a holtág vízminőségének megóvását, minden olyan intézkedés megtételét, mely hosszú távon a betöltött funkciók szempontjából tartós és kiszámítható feltételeket biztosít. A holtág jövőbeni hasznosítási lehetőségeinek számbevétele során, az alábbi intézkedések szükségessége merül fel:

-          a meglévő és fennmaradt védett növény és állatfajok élőhelyeinek megóvása.

-           a halgazdálkodási tevékenység keretében a növényevő halak és törpeharcsák gyérítése. A horgászatot szabályozni kell, főleg az etetőanyag felhasználását.

-          az evezős versenypályák minőségének javítása.

-          a holtág eredeti funkciójának megfelelően az öntöző és belvíztározást a továbbiakban is biztosítani kell.

-          a holtág mint  Szolnok város tartalék ivóvízbázisa funkcióját elsődlegesnek kell tekinteni.

A holtág rehabilitációjának legfontosabb eleme a kotrásAkotrási iszap elhelyezéséhez, kiszárításához, és elteregetéséhez kb. 40 ha terület szükséges. A 70 cm vastag lepelkotrással eltávolítandó iszap mennyisége kb. 700 ezer m3. Az iszap eltávolítását hidro-mechanizációs úszókotrással végezzük, a zagy szállítása 10 %-os szárazanyag tartalommal acél csővezetéken keresztül szükség szerinti nyomásfokozással történik. A rehabilitáció részeként a vízleadó útvonalon két db nem megfelelő magasságú és méretű műtárgy átépítése szükséges a vízszállítás növelése céljából. A meglévő zárt hullámtéri csatorna egy része tönkrement, ezért átépítését irányoztuk elő.

A kotrási munkálatokat 2009-2013-as időszakra terveztük, melyet megelőz a két műtárgy rekonstrukciója illetve a csatornázatlan lakóövezetek csatornázása. 

A rehabilitáció várható előnyei

–         Ivóvíz ellátás:a rehabilitáció elvégzésével megoldódik Szolnok város térségének biztonságos ivóvízellátása (több, mint 120.000 fő) mert a jövőben tiszai vízszennyezés esetén a felszíni vízmű igénybe tudja venni a holtágat ivóvíz előállításra.

–         mezőgazdasági: a tározott vízmennyiség 20 %-kal nő, így az öntözési és halgazdálkodási tevékenység bővíthető.

–         turizmus, idegenforgalom: a holtág vízminősége jelentősen javul, ezzel lehetővé válik a turizmus magasabb színvonalú ellátása.

–         sport: nemzetközi evezősversenyek rendezésére alkalmassá válik a holtág.

–         környezet és talajvédelem: az általános ökológiai állapot és a közvetett talajvízszint szabályozással a talajállapot javul.  

Az ütemezés betartásának előfeltétele a rehabilitáció központi támogatottságának elnyerése.

 

Tisztelt Olvasó! Szolnok hírei, programjai iOS és androidos mobiltelefonjáról is elérhetők. Töltse le az alkalmazásboltból a SzolnokApp mobil alkalmazást és olvassa mobiljáról a legfrissebb szolnoki információkat!

SzolnokApp link: http://info.szolnok.hu/app