Ez a weboldal sütiket használ, hogy az oldal összes funkcióját elérje. További információt az adatkezeléssel kapcsolatban az Adatvédelmi tájékoztató oldalunkon talál. Amennyiben elfogadja a sütik használatát weboldalunknak, kérjük kattintson az Engedélyez gombra.

Tartalék vízbázis

Tartalék vízbázis

Az 1910-ben épült, és az évek során több ízben átalakított szolnoki felszíni vízkivételi mű, - figyelembe véve az elmúlt években a Tisza folyón levonult rendkívüli vízszennyezéseket- igen kiszolgáltatott helyzetben van. Ez a tény különösen kiéleződött a cianid és a nehézfém szennyezéseket követően, melyek megerősítették a tartalék ivóvízbázis mielőbbi létrehozásának szükségességét. A szennyezések levonulását követő nemzetközi összefogás eredményeként számos felmérés készült a Tisza folyó vízgyűjtő területén lévő potenciális szennyező forrásokról, melyek számos színes-, és nemesfém bányászattal (Románia) cellulóz és papíripar (Ukrajna), szénhidrogén tárolás- feldolgozással összefüggő tevékenység (Magyarország) jelenlétéről számolnak be.

Szolnok város vízkivételi műve közel 105 ezer ember ivóvízellátást biztosítja, Szolnok és további hat kistelepülés részére. Mint ismeretes a cianid szennyezés kezdeti időszakában végzett vizsgálatok egyértelműsítették, hogy a vízkivételi mű a szennyezés levonulása idején nem üzemeltethető, és csak a szakma és a széles lakossági összefogásnak volt köszönhető, hogy a szennyezés nem okozott hosszabb kimaradást a vízellátásban. Mindezek a város vezetésében és a vízmű üzemeltetőjében megerősítették azt a meggyőződést, hogy a város vízellátása a továbbiakban tartalék vízbázis nélkül nem üzemeltethető.

A tartalék ivóvízbázis szükségessége már a korábbi időszakban is felmerült. Erre az ipari fejlődés hetvenes években történő kiteljesülése hívta fel a figyelmet számos olyan rendkívüli vízszennyezéssel amelyek nem okoztak a vízkivételi műnél korlátozást de előrevetítették annak eshetőségét. Mérlegelve a terület vízgazdálkodási adottságait, a műszaki megvalósíthatóság feltételeit, két lehetőség kínálkozott: az Alcsi Holt-Tisza, és Tiszazug a rendkívül kedvező felszín alatti vízföldtani adottságaival. Ez utóbbi egy széleskörű vízellátó rendszer kiépítését feltételezte Szelevénytől Szolnokig. A felszíni vízkivételi mű hosszú éveken át történő biztonságos üzemelése, ez utóbbi költséges ám biztonságos megoldást elvetette, és lebegtette az Alcsi Holt-Tiszai vízbázist mint potenciális megoldást.

Ennek fényében, az elmúlt 20-25 évben az Alcsi Holt-Tisza mint egyedüli lehetséges megoldás a köztudatban a város tartalék ivóvízbázisaként épült be. Az urbanizáció során minden szennyvíz elhelyezési igény elhárításra került, a korábbi szennyvíz bekötések megszüntetésére került sor. A végleges megoldást egy 1998-ban készült tervdokumentáció szentesítette. A műszaki megoldást az evezőspálya holt-tiszai végpontjánál kialakított szivattyúállomás, és az ártéren és a meder alatt kiépített átvezetés képezi. Egyidejűleg a vízmű nyersvízi oldalán szükségeltett átalakítás a Tisza víztől eltérő vízminőség fogadása érdekében. A holtág, átlag vízszintjét figyelembe véve, egy rendkívüli esemény áthídalására, a holtág 10-15 napos tartalékot jelent az ökológiai vízszint megtartása mellett, illetve a Nagykunsági öntözőrendszeren történő utánpótlás esetén további tartalék hozható létre.

 

Tisztelt Olvasó! Szolnok hírei, programjai iOS és androidos mobiltelefonjáról is elérhetők. Töltse le az alkalmazásboltból a SzolnokApp mobil alkalmazást és olvassa mobiljáról a legfrissebb szolnoki információkat!

SzolnokApp link: http://info.szolnok.hu/app