Ez a weboldal sütiket használ, hogy az oldal összes funkcióját elérje. További információt az adatkezeléssel kapcsolatban az Adatvédelmi tájékoztató oldalunkon talál. Amennyiben elfogadja a sütik használatát weboldalunknak, kérjük kattintson az Engedélyez gombra.

Halállomány

A holtág halállománya

A Tisza folyó valamikor halban leggazdagabb vizek közé tartozott Európában. A vízügyi szabályozást követően a bőség fokozatosan csökkent. A volt kanyarulatok helyén kialakult holtágakra, így az Alcsi Holt-Tiszára is ez jellemző. A holtág még megfelelő élőhelyet nyújt az érzékeny, nemes halak táplálkozására, növekedésére. A természetes szaporodás eredményességét viszont csak a keszeg félék és a törpeharcsák esetében tapasztalhatjuk. A megmaradt élő- és elveszett ívó hely ellentmondásait halgazdálkodással oldhatjuk fel. A holtágon ennek a halászati jogot gyakorló szervezet tesz eleget.

A holtág partján évente több ezer horgász hódol szenvedélyének, ahol egyéb-ként két nemzetközi minősítésű versenypálya is épült. A korábbi évek tapasztalata alapján a következő halfajok fordulnak elő jelentősebb mennyiségben: ponty, amur, csuka, süllő, fehér busa, balin, harcsa, angolna, keszegfélék (dévér-, bagoly-, vörösszárnyú keszeg). A kifogott halmennyiség átlag mennyisége 30-35000 kg /év.

A továbbiakban az Alcsi Holt-Tiszában előforduló halfajok rövid főleg halászati és horgászati szempontból jelentős jellemzését adjuk:

HalállományA ponty élőhelyét eredetileg az alföldi jellegű, nyáron felmelegedő sekély vizű tavak, holtágak, a folyók alsó és középső folyásának mellékágai, kiöntései képezték. Mind a víz hőmérséklete, mind kémiai tulajdonságai vonatkozásában a ponty rövid időn át rendkívüli tűrőképességet mutat. Mindenevő. Zsenge ivadékkorban apró, majd egyre nagyobb planktonállatok, 1-2 hónapos korban fenéklakó férgek, rovarlárvák, majd egyre nagyobb állatok, csigák, kagylók, vizirovarok szolgálnak táplálékul, de közben vízinövényekből is csemegézik. Az idős nagy példányok apróhalat is esznek. A magyar horgász legkedveltebb zsákmánya, mondhatjuk hazai specialitás a pontyfogás művészete.

HalállományVizeink legnagyobb termetű gazdaságilag is jelentős halfaja a harcsa. Előfordulási területén viszonylag nagyon eltérő vizekhez alkalmazkodik, ezért hazánk legtöbb jelentős vizében megtaláljuk. Alacsony oxigénigénye, jó kezelhetősége tovább növeli előnyeit. Kedveli az iszapos aljzatot, a parti szakaszt, ahol vízinövényeket, úszó nádszigeteket, vízbe dőlt fákat, ágas-bogas gyökereket talál magának fekvőhelyként. Elsősorban halakat fogyaszt. Kiegészítő táplálékként megeszi a békát. a vízimadarat és víziemlőst. Alkalmasint rovarlárvákat, piócát, gilisztát is eszik.

HalállományA keszegfélék jól megtalálják a holtágban természetes szaporodásuk feltételeit. Erre utalnak a telepített ragadozóhalak jó növekedési és megmaradási feltételei, hiszen ezek biztosítják táplálékbázisukat. Ugyanerre utal az a tény is, hogy általában mesterséges telepítés nélkül is a fogások 50%-át adják. Mint oxigénigényes fajok (a süllőkkel és busafélékkel) bioindikátorként is szerephez jutnak a holtág oxigénhiányos részein. Az iszapban keresi táplálékát, csigákat kisebb kagylókat, árvaszúnyog-lárvát, amely a legsikeresebb csalija is. Mint szájállása is elárulja élelmét elsősorban a fenéken keresi, de állóvizekben gyakran található vízközt is, ritkán feljön a felszínre is főleg a hajnali órákban.

HalállományAz angolnát Magyarországon 1961-től telepítik rendszeresen. A szakirodalom az Alcsi Holt-Tisza telepítéséről pontos adatot nem közöl, de megemlíti, hogy jelentős angolna kihelyezésre került sor a 70-es évekig. Fenéklakó, a sekélyebb és a mélyebb vizeken egyaránt előfordul. Szívesen tartózkodik a víz alatti kövek hézagaiban és az iszapban. Ragadozó, illetve apróállat evő. Nagyobb planktonrákok, férgek, rovarlárvák, ikra, halivadék, csiga, kagyló, rák, béka a tápláléka. Miután a fejlődési időszaka 12-16 évre tehető, kérdésként feltehető, hogy az Alcsi Holt-Tisza „angolnamentessé” válik-e egy idő múlva.  Egyenlőre a fogási eredmények nem utalnak ilyen jelenségre.

HalállományAz amur őshazája Kína, az Amur folyótól délre. Mesterséges úton minden földrészre bevitték. Hazánkba 1963-ban telepítettük be. Folyóvízi hal, de a nagyobb jól érzi magát az állóvizű élőhelyeken is. A hínáros részeken tartózkodik. Növényevő. Békanyálat, hínárt, idősebb korban nádat, sást fogyaszt. Természetes ívóhelye a homokos, sebes, folyószakasz, ahol május-júniusban csoportosan szaporodik. Ikrája lebeg, mivel sok vizet felvéve megduzzad. A nőstény évente és testsúly-kilogrammonként 60-80 ezer ikrát rak.Egyre népszerűbb horgászhallá válik. Nehezen csalható horogra, harcos hal. A horgászvizek hínártalanításában is szerepet kap, mivel így nagyobb és jobb élőhelye lesz a pontynak, süllőnek.

Tisztelt Olvasó! Szolnok hírei, programjai iOS és androidos mobiltelefonjáról is elérhetők. Töltse le az alkalmazásboltból a SzolnokApp mobil alkalmazást és olvassa mobiljáról a legfrissebb szolnoki információkat!

SzolnokApp link: http://info.szolnok.hu/app