Esztendők óta szép hagyomány, hogy a megye és a város vezetése közösen köszönti a megyei sajtóban dolgozókat a Szabad Magyar Sajtó Napján, ahol ünnepélyes átadják a megye és a város sajtódíjait. Ebben az évben az Új Néplap újságírói kapták az elismeréseket.
Százhatvanhat évvel ezelőtt nem csak a haza, a nemzet szabadságáért, hanem a sajtószabadságért is küzdöttek az 1848/49-es hősök. Eleink küzdelmének köszönhetően ma már nem kell Petőfinek, Kossuthnak, Táncsicsnak lenni ahhoz, hogy bárki őszintén elmondhassa gondolatait, s értékelje a mindennapok eseményeit. A szabad sajtó napján alkalmából rendezett ünnepségen erre emlékeztünk.
Ezúttal a fiatalabb generáció, a Szolnoki Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Néptánc Alapfokú Művészeti Iskola 3. osztályos tanulói köszöntötték műsorukkal a sajtó képviselőit.
Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke és Szalay Ferenc polgármester kiemelte mind a városi, mind a megyei önkormányzat jó kapcsolatát a sajtóval. Mint mondták, ennek a kiváló együttműködésnek az alapja az objektív, pontos tájékoztatás, amely hitelesen közvetíti az információkat az emberek felé.
A megye sajtódíját Daróczi Erzsébet, az Új Néplap újságírója kapta:
A megyei lap karcagi tudósítójaként dolgozik 1991 óta, a Karcagi Kalendárium és a Kun Hírmondó szerkesztője. A térség minden szegletét jól ismeri, tősgyökeres karcagiként igazán hitelesen tud írni a kun emberek hétköznapjairól, a Nagykunság történéseiről.
Újságíróként és magánemberként aktívan kiveszi részét a közéletből a térség településein. Munkájából adódóan támogatja, figyelemmel kíséri a közösség tagjainak élethelyzetét, s a felmerült problémák orvoslásában is segítséget nyújt számukra. Magánemberként rendkívül emberszerető, együttérző, mások iránt figyelmes. Különös érzékkel bánik az idős emberekkel, Nyugdíjas egyesületek rendezvényeinek támogatója, szervezője. Munkásságáért 2003-ban megkapta a Karcag Város Kultúrájáért Díjat.
A város posztumusz sajtódíját Baranyi György, az Új Néplap újságírója kapta, az elismerést özvegye vette át:
Ilyen fájó szívvel sajtónapi elismerést még soha nem adott át Szolnok városa. Ezt a díjat ugyanis egy kiváló ember, egy nagyszerű tollú újságíró, egy művelt, nagy tudású lokálpatrióta kapja, aki sajnos nem veheti már át Pogány Gábor Benő Zounok-szobrának kicsinyített mását. Pedig kevés ember tudná úgy értékelni ezt a gyönyörű alkotást, mint mai díjazottunk, aki annyira fogékony volt a történelemre, a hagyományokra, az értékesre. Családi örökségként hozta magával a sokrétű műveltséget, melyet aztán 1990-től az Új Néplap szerkesztőségében kamatoztatott. Már fiatalon méltó szellemi társa volt a kiváló irodalmárok, szépírók sorát felvonultató szerkesztőségnek. Végigjárta a szamárlétrát, a maga nemében egyedülálló, hogy a korrektori, a tördelőszerkesztői, az újságírói, a hírszerkesztői, valamint a lapszerkesztői feladatokat is ellátta pályafutása során. Találó írásai, jegyzetei, recenziói, az emberi felelőtlenséget, feledékenységet bemutató, Fekete Lyuk néven ismertté vált glosszái mind-mind egy a világ problémáira érzékeny, tehetséges embert takartak, akit kollégái szeretete mellett a szakma őszinte tisztelete is övezett.
Az elmúlt évi sajtónapi megemlékezés óta többegykori kollégától is búcsút kellett vennünk.
Tiszai Lajos a szépíró újságírói generáció egyik utolsó tagja volt, az Új Néplap és a Jászkun Krónika egykori munkatársaként vált megyénk egyik legismertebb zsurnalisztájává. Baranyi György, az Új Néplap szerkesztője, újságírója, sokoldalú munkatársa az idei évben hunyt el, ahogyan Simon Béla, az Új Néplap egykori munkatársa is.