A Nemzeti Összetartozás Emléknapjának városi rendezvényét tartották pénteken délután Szolnokon a Tiszai hajósok terén. A Verseghy Gimnázium műsorát követően Szalay Ferenc polgármester emlékezett vissza a 96 esztendővel ezelőtti békediktátumra.
- Nemzetünk legsötétebb fejezetére emlékezünk ma - mondta megemlékező beszédben a polgármester. - 1920. június 4-én a magyarságot büntették szinte mindenért, ami az első világháborúban történt.
A város vezetője többek között arra is kitért, hogy emlékeznünk rendkívül fontos, hiszen nem merülhet feledésbe a magyarság talán legnagyobb tragédiája.
- Nem hagyhatjuk, hogy a feledés homálya borítsa a civilizált világ legnagyobb igazságtalanságát. Mert nem csak a mi lelkünk háborog, nem csupán a mi szívünk fáj az elszakított lelkekért. A jogtalanság szelleme kísérti a mai napig a trianoni döntést, s amíg nem kaphatunk valódi magyarázatot, nem nyughatunk - mondta.
Szalay Ferenc külön kiemelte, mit is veszített a magyarság a trianoni békediktátummal. A békeszerződés eredményeképp a 325 411 km² összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, lakosságának több mint a felét. Elvesztettük a megművelt földek 61,4 százalékát, az erdők 88 százalékát, a vasutak 62 százalékát, a burkolt úthálózat 65 százalékát, a vasérctermelés 83 százalékát, az ipari üzemek 56 százalékát. Az országhatáron kívülre került valamennyi só- arany- és ezüstbányánk. Románia 102 ezer négyzetkilométert és kétmillió magyart kapott, Csehszlovákia 63 ezer négyzetkilométert és 800 ezer magyart, Jugoszlávia 21 ezer négyzetkilométert, Horvátországot és 600 ezer magyart kapott.