Jogaszabályok

Jogszabályi előírások

A létesítmény a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban KÖTI-KTVF) illetékességi területén található, ezért a holtággal-, mint vízilétesítménnyel kapcsolatos engedélyezési eljárások I. fokon a Felügyelőségi hatáskörbe tartoznak, II. fokon az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság jár el. A holtág tulajdonosa az állam, kezelője a KÖTI VIZIG, mely ilyen minőségében részt vesz az egyes engedélyezési eljárásokban.

Általános jellegű fontosabb jogszabályok, melyek a holtág engedélyezési eljárásai, hasznosítása-, valamint üzemeltetése során figyelembe veendők:

A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet

A rendelet értelmében az állami tulajdonban lévő holtág vagyonkezelője a vízgazdálkodási szakfeladataival összefüggő mérések, vizsgálatok, szemlék, ellenőrzések, továbbá fenntartási munkák esetenkénti vagy rendszeres ellátása érdekében, a meder megközelítésére a maximális vízszinthez mért (nyári maximum: 81,49 mBf) partvonaltól számított 6 méterig terjedő parti sávot használhat.

A parti sávot is magába foglaló parti ingatlan, a meghatározott szakfeladatok közérdekű ellátására figyelemmel használható, hasznosítható.

Külterületen a parti sávban csak gyepgazdálkodás folytatható. Tilos az olyan növényzet (így például fák) ültetése, továbbá az olyan tevékenység, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.

Ha a parti sáv rendeltetését és ennek megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét a használat vagy tevékenység nem akadályozza, illetőleg a meder állapotát nem veszélyezteti, a területileg illetékes hatóság a parti sávban a termőföld művelési ágának megfelelő hasznosítást is engedélyezheti.

A parti sávban épületet, építményt csak kivételesen – ha azt a természet védelméről szóló törvény, különösen a természeti területekre, illetve a védett természeti területekre vonatkozó rendelkezései lehetővé teszik, továbbá az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelményekről szóló külön jogszabály szerint meghatározott körben – lehet elhelyezni.

A természetvédelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében:

A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétitkai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.

A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a)gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről;

b)gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezéséről;

c)a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére;

d)művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges;

e)biztosítani kell, hogy a gazdálkodással összefüggő épületek, építmények, létesítmények és berendezések elhelyezése, mérete, formája, funkciója és száma alkalmazkodjon a táj jellegéhez;

f)a táj jellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket;

g)a vadon élő állatfajok ismert vonuló útvonalait keresztező vonalas létesítményt úgy kell építeni, hogy a vadon élő állatfajok egyedeinek átjutása – megfelelő térközönként – biztosítva legyen;

h)biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását.

Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.

Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről.

Védett fasorban lévő, valamint egyes védett fák és cserjék természetes állapotának megváltoztatásához, kivágásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

Fokozottan védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének eltávolításához, elpusztításához, megszerzéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

A védett és fokozottan védett növény- és állatfajok listáját, a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet mellékletei tartalmazzák.

A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

Tilos a holtágba, illetve ahhoz kapcsolódó felszíni vízbe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni, az engedélyezett kibocsátások kivételével.

A vízhasználatokat és a vizek védelmét szolgáló beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy a vízszennyezést megelőzzék, vagy a környezet terhelését a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék, illetve takarékos vízhasználatot és hatékony energiafelhasználást valósítsanak meg.

 Használt, illetve szennyvizet közvetlenül vagy közvetve felszíni vízbe kibocsátó létesítmény létesítéséhez, bővítéséhez, illetve a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott jelentős változással járó fejlesztéséhez, valamint a működésének megkezdéséhez és működtetéséhez, a létesítményt engedélyező hatóságok engedélye szükséges.

A kibocsátó üzemszerű működésén kívülálló okból bekövetkező, rendkívüli szennyezés esetében haladéktalanul köteles arról az illetékes engedélyező hatóság részére bejelentést tenni az addig tett intézkedések egyidejű közlésével.

A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet

A holtág, a rendelet értelmében az „Egyéb védett területen lévő befogadók” kategóriába van sorolva, ezért a bevezetett használt- és tisztított szennyvizek minőségének meg kell felelnie a jogszabály 2. számú melléklete vonatkozó oszlopában foglalt kibocsátási határértékeknek, az alábbiak szerint:

Sor- szám	Megnevezés	Egyéb védett területen lévő befogadók
1.	pH	6-9,5
	Szennyező anyagok (mg/l)
2.	Dikrotmátos oxigénfogyasztás KOIk	100	19.	Összes arzén	0,1
3.	Biokémiai oxigénigény BOI5	30	20.	Összes bárium	0,3
4.	Összes szervetlen nitrogén öNásv	30	21.	Cianid, könnyen felszabaduló	0,1
5.	Összes nitrogén(8)	35	22.	Összes cianid	2
6.	Ammónia-ammónium-nitrogén(8)	10	23.	Összes ezüst	0,01
7.	Összes lebegőanyag	50	24.	Összes higany	0,001
8.	Összes foszfor, Pösszes	5	25.	Összes cink	1
9.	Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok)(2)	5	26.	Összes kadmium	0,005
10.	Fenolok (Fenolindex)	0,1	27.	Összes kobalt	1
11.	Összes vas	10	28.	Króm VI	0,1
12.	Összes mangán	2	29.	Összes króm	0,2
13.	Szulfidok	0,01	30.	Összes ólom	0,05
14.	Aktív klór	2	31.	Összes ón	0,3
15.	Összes só	-	32.	Összes réz	0,5
16.	Nátrium-egyenérték (%)	-	33.	Összes nikkel	0,5
17.	Fluoridok	2	34.	Molibdén	0,1
18.	Coliform szám (i=individuum=egyed)(5)	10 i/cm3		Egyéb
35.	Hőterhelés:     a határértéket a hatóság a befogadó érzékenysége alapján állapítja meg