Az országgyűlés 2000-ben döntött arról, hogy február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja legyen. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. A polgári politikus elfogása szimbolikus erejű volt: azt bizonyította, hogy a kommunista párt erőszakos hatalomátvételt készít elő. A kommunizmus szolnoki áldozataira pénteken a Tisza Szálló falán elhelyezett emléktáblánál emlékeztünk.
A kommunizmust nemcsak hazánk szenvedte meg, de a magyarországi szovjet uralom ezzel az eseménnyel kezdődött. A Tisza Szálló falán elhelyezett emléktábla azoknak a neveit őrzi, akik Szolnokon 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején vesztették életüket Szamuely Tibor rémuralma alatt. A magyar vörös hadsereg május 3-án délután elfoglalta a várost, néhány óra múlva megérkezett Szamuely népbiztos és kísérete. A Lenin-fiúk sorra tartóztatták le az embereket, sokakkal a nyílt utcán végeztek. Szalay Ferenc polgármester beszédében kiemelte: a kommunizmus áldozatainak száma a világon a százmillióhoz közelít, Magyarországon több mint félmillió ember halt meg, vagy tűnt el a diktatúra alatt. A mai napig csupán egy része került napvilágra a szörnyűségeknek. Az 1919-es események mellett az polgármester megemlékezett a kényszermunka-táborokba hurcoltakról és az internálások elszenvedőiről is.
A rendezvény koszorúzással, a megemlékezés virágainak elhelyezésével zárult. A város nevében Szalay Ferenc polgármester és Szabó István alpolgármester, a a kományhivatalt képviselve dr. Kállai Mária kormánymegbízott emlékezett, míg a megye nevében Csoór György, a megyei közgyűlés alelnöke hajtott fejet az áldozatok előtt.