Koszorúzással emlékeztek meg pénteken Szolnok bombázásáról a MÁV állomás melletti óvóhelynél elhelyezett emléktáblánál. Szalay Ferenc polgármester és Csönge Attila, a Megyei Levéltár igazgatója idézte fel a II. világháború során Szolnokot ért legnagyobb bombázást.
Az egy éve felavatott emléktáblát a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Polgári Védelmi Szövetség állíttatta a szövetséges légierők bombatámadásai során életüket vesztett civilek, vasutasok, magyar és német katonák, továbbá a mentést végző tűzoltók és szakszolgálatosok tiszteletére.
Szolnok egy prosperáló város volt, s ami addig a település életének egyik fő szervezője, s gazdaságának ütőre volt, a háborúban hátránnyá vált: a vasúti közlekedés megbénítása, a csomópont megsemmisítése lett a szövetségesek célja – idézte fel Szalay Ferenc. A világégést követően a város, mint már annyiszor, talpra állt, és az ország iparilag egyik legfejlettebb központja lett.
Csönge Attila a bombázások napjait, annak messzebbre is ható következményeit elevenítette fel: Budapest mellett Szolnok volt egyike azoknak a magyarországi városoknak, melyek a legsúlyosabb légitámadásokat éltek át a II. világháborúban. A támadások célpontjai a Tisza-híd és a vasútállomás voltak. Angol és amerikai repülőgépek százai intéztek városunk ellen bombatámadást 1944. június 2-án reggel fél 9 órakor. A rádió negyed 9-kor jelezte a légiriadót. A támadó gépek a vasútállomás irányába vonultak, ahol többezer bombát dobtak le, melyek megrendítő pusztítást vittek végbe. Többszáz német katona megsebesült, illetve meghalt. Az indóház, a vasúthálózat, a barakk-tábor, az épületek sokasága, a Liget utca, a vasúti kolónia megsemmisült. A polgári halottak száma többszáz volt.