A megyeházán tartott ünnepségen adták át pénteken délelőtt a megye és a város elismeréseit a Szabad Magyar Sajtó Napja alkalmából.
Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke köszöntőjében arról beszélt, a sajtószabadság olyan, mint a víz: amíg van, szinte fel sem tűnik, oly természetes, de a hiánya rögtön szembeötlik, s annál fájóbb tud lenni. Az elnök megköszönte a megyei és városi sajtó egész éves, pártatlan és lelkiismeretes munkáját, amely – mint mondta - színesen és változatosan tájékoztat szűkebb hazánk mindennapjairól. A megyei önkormányzat elismerését idén posztumusz Varga Sándor újságíró, rádiós műsorvezető kapta. Az elismerést gyermekei vették át.
Együtt, egy célért elhivatottan és elfogulatlanul dolgozni, ez jellemzi a városi sajtó munkáját, amely, eltérően az országos média szenzációhajhász és bulvárorientált megközelítésétől hosszú évek óta kiegyensúlyozottan tudósít az eseményekről – mondta Fejér Andor a városi sajtódíj átadása előtt. A 168 évvel ezelőtti eseményekre visszautalva hangsúlyozta: ma hazánkban sajtószabadság, szabad véleménynyilvánítás van, ráadásul ennek napjainkban több felülete is van, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Szolnok város sajtónapi elismerését 2016-ban Skultéty József, a Szolnoki Televízió Zrt. szerkesztője kapta.
Varga Sándor:
Két évvel ezelőtt fájó szívvel nyújtottunk át elismerést a Szabad Magyar Sajtó Napján, itt a Megyeházán. Most ugyanúgy sajog a szív, hiszen 2016. január 11-én arról szóltak a híradások, hogy türelemmel viselt súlyos betegség után, 54 éves korában egy kolléga ismét itt hagyott bennünket.
Varga Sándor Újszászon látta meg a napvilágot. Sokrétű, széles tudású és látkörű ember volt, aki a rajz-földrajz és kommunikációs főiskolai szakok után elvégezte a Honvédelmi Minisztérium népművelői kurzusát is. Hivatását Szolnokon kezdte a Magyar Rádió szolnoki stúdiójában mint szerkesztő-műsorvezető.
1995-től a Magyar Rádió Krónika című műsorának szerkesztőjeként és műsorvezetőjeként dolgozott. A Lánchíd rádióban folytatta szakmai munkáit 2007-től mint hírigazgató, illetve mint szerkesztő, majd a székesfehérvári Fehérvár Médiacentrum alapító hírigazgatója lett. Ezután a Kossuth Rádió Krónika című műsorának vezető szerkesztője lett.
„Sanyi” mindig tele volt energiával. Pillanatok alatt tudott dönteni, és csak később derült ki mindenki számára, hogy a legtöbbször jól. A Krónika szerkesztőjeként is egyik szemét mindig Jász-Nagykun-Szolnok megyén tartotta, ennek is köszönhető, hogy a térség „kellő” képviseletet kapott a közrádióban. Munkatársként a legjobb szívvel emlékezem rá, és így, utólag is, csak köszönni tudom a segítségét! – emlékezett róla egyik kedves jászsági kollégája.
Kubik Anna, aki a kezdetektől a Székelyföldi verstábor szakmai vezetője, Kossuth-díjas színművész így emlékezett az első találkozásra és a közös munkára:
Már akkor is hihetetlennek tűnt az energiája, az inspirációja, ő ugyanis mindenkit lelkesített és egyszerűen nem ismert lehetetlent. És ő álmodta meg ezt a fantasztikus tábort és mint ilyet csak csodálni meg bámulni tudtam végestelen végig, hiszen az elmúlt tábort már úgy csináltuk végig, hogy tudtuk, hogy nagyon-nagyon beteg, de ennek ellenére elképesztő lendülettel dolgozott, sőt humorral és egy elképesztő közösség építő ember, aki folyamatosan csak másokkal törődött.
A verstáboroknak otthont adó Csíkcsomortán 2014-ben díszpolgárává avatta. A település polgármestere Ferencz Sándor szerint neki köszönhető, hogy a kis erdélyi faluban egy helyen elfér az egész Kárpát-medence.
Skultéy József:
Szolnok város mai díjazottja fiatal kora ellenére szakmájának jó értelemben vett nagy öregje. Idén húsz éve már annak, hogy Szolnokon átlépte a városi televízió ajtaját. Már komoly szakmai tapasztalatokkal érkezett a megyeszékhelyre, a Magyar Televízióban kezdte pályafutását. Rendezői, produkciós vezetői vénája azóta is rendkívül erős, számos saját készítésű műsorral, filmmel igazolta átlagon felüli kreativitását. Legyen szó rendezésről, vágásról, műsorvezetésről, reklámokról, dokumentumfilmekről, klipekről, ő mindenben a lehető legmagasabb szintet képviseli.
Városunk számára rendkívül értékes dokumentumfilm készítésében vállalt vezető szerepet, a Remény napjai – az 1956-os forradalom Szolnokon című alkotása nagyon sokat segített a valós események megismerésében.
Személyisége, kreativitása, lokálpatrióta szemlélete nem csupán munkahelyén, a Szolnok Városi Televízióban tette népszerűvé, hanem a közéletben is sokan elismerik tevékenységét, tapasztalatát, s kedvelik korrektségét, a munka iránti alázatát.