Idén az időjárás határozta meg az államalapítás ünnepének programjait szerte az országban. Az Országos Meteorológiai Szolgálat narancssárga viharjelzése miatt mind a légiparádét, mind pedig a tűzijátékot el kellett halasztani, későbbi megrendezéséről később fognak dönteni.
Nem maradt viszont el a szolnoki programok meghatározó eseménye, a Kárpát-medence kenyerének megsütése, illetve feleszentelése. Az esős időben az egykori zsinagógában rendezték meg az ünnepséget.
Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere beszédében elmondta, az összefogást, a magyar nemzet határokon átnyúló egységét szimbolizálja, hogy a hatalmas pityókás kenyérhez a hozzávalókat a határon túli nemzettestektől kapjuk. Só, burgonya, liszt, kovász, na meg kiváló pékek érkeztek Felvidékről, a Vajdaságból, Erdélyből, Kárpátaljáról, s így sütötték meg Diószegi László sepsiszentgyörgyi pékmester vezetésével a hatalmas cipót.
- Az elmúlt években reménykedtünk, hogy végre fellélegezhetünk a sok probléma után – mondta Szalay Ferenc. - Először a pandémia sújtotta az egész világot, s majd amikor azt hittük, újra az építkezéssel foglalkozhatunk, jött a háború a szomszédos Ukrajna földjén. Beregszászi barátainknak innen is üzenném, hogy ránk mindig számíthatnak, itt mindig otthonra találnak, mi mindig segítünk.
Ne feledjük, a háború nem a mi háborúnk, s nem is szabad belekeverednünk. Segítünk a bajba jutottakon, mert ez a keresztényi kötelezettségünk. Az élet ismét próbatétel elé állít minket, s a problémában ezúttal is össze kell fognunk, mert akkor képesek leszünk túljutni a nehézségeken – tette hozzá a városvezető.
Szalay Ferenc szólt arról is, hogy Szent István örökségére mindig vigyázott a magyarság, miközben a történelem során számos tragédiát túlélt nemzetünk.
- De mindig talpon tudtunk maradni, mert a bajban számíthattunk egymásra! Magyarország létezik, erős, s múltunk azt üzeni: Magyarország jövője is biztató! Ám ehhez képesnek kell lennünk együtt gondolkodni, összefogni.
A Gáspár István katolikus plébános által megszentelt kenyeret végül szétosztották a szolnokiak között.