Álmos, szürke délután, csendesen szemerkélő eső és hideg… A legtöbb ember ilyenkor igyekszik meleg és száraz helyet keresni, mégis mintha valami készülődne a Tiszai hajósok terén. Egyre többen igyekeznek oda, ki sietős léptekkel, ki komótosan. Aztán lassan kisebb tömeg verődik össze…
Itt-ott mintha hangszert rejtenének a kabátok, és a Szolnok Televízió is a helyszínen van több kamerával. Aztán 16 órakor zene csendül, mind többen csatlakoznak, majd sétáló gyerekek állnak lassan össze kórussá, és ismerős alakok válnak ki a tömegből: Kertész Marcella, Barabás Botond, Bor Zoltán, Deme Gábor és még sok-sok gyakran látott arc, akiket a szolnoki Szigligeti Színház közönsége szeret és ünnepel hétről-hétre. A zene ritmusára magasba lendülnek a kezek, énekkar, színészek, zenészek együtt mozdulnak, a tömeg közepén pedig Balázs Péter igazgató énekli a többekkel teljes szívből: Kell egy színház…!
Igen, 100 évvel ezelőtt úgy döntöttek Szolnokon, hogy kell egy színház, egy kőépület azoknak, akik művészetükkel az embereket szolgálják, estéről-estére mások bőrébe bújva, átalakulva megríkatnak és nevettetnek, elgondolkodtatnak és gondot űznek. Ma délután a 100 éves Szigligeti Színház tagjainak flash mobja zajlott a Tisza Hajósok terén, és a jubileumi programok holnap folytatódnak. Bolhapiac és kiállítás, este pedig parádés gálaműsor várja azokat, akik együtt ünneplik a társulattal, a várossal a centenáriumot. Érdemes ott lenni….