Harminc esztendő az már szép idő. Kivált egy barátságban szép és hosszú, tele közös élményekkel. Yuza és Szolnok barátsága éppen harminc esztendeje kezdődött, amikor a Tisza Táncegyüttes Tokióban vendégszerepelt. Nos, az előadást látta Onodera Kiichiro, aki történetesen Yuza szülötte és aki később a város első embere lett.
A kis tengerparti településről (huszonötezren lakják) hamarosan meghívó levél érkezett és a szolnokiak boldogan utaztak. Nem volt azután semmiféle nagyobb hivatalosság: a vendégeket családok fogadták itt is, ott is. A nagy távolságot és persze a komoly kiadásokat minden nehézség ellenére is évről évre legyőzte a barátság.
Mert jártak Yuzában fotósok és diákok, kórusok és fúvósok, táncosok és népművészek, de jöttek onnan gyógypedagógusok, go mesterek, agrárszakemberek és persze zenészek és diákok. Sok és sokféle barátág alakult ki, és azok máig tartanak. És azóta hivatalossá is lett a két város kapcsolata, immár testvéri oklevél is szentesíti az együttműködést. Annak is nyolcadik esztendeje, hogy Yuza egy csodálatos Yamaha koncertzongorát adományozott Szolnoknak, aminek a hangját azóta is csodálhatják a zenekedvelők. Sok év, sok élmény. Ezeket is fölelevenítették a japán vendégek és a házigazdák az alcsiszigeti vendégház vacsoráján, ahol régi ismerősök lapogathatták meg egymás hátát. Kovács Mihály, a szolnokiak Misi szanja egyetlen igazán érdekes dologra nem emlékszik, de sokra, nagyon sokra igen.
- Azt mondjuk most, hogy harminc éves kapcsolat van a két város között? Sokkal inkább az emberek, a családok között. És ez már nem kapcsolat, hanem több, barátság. Mi lehet ennél fontosabb ? – tette föl a kérdést a Tisza Táncegyüttes egykori vezetője.
A Chokai hegy lábánál megbúvó város küldöttségének vezetője a szinte mindig mosolygó Szato Hideaki. Az ötvenes éveiben járó úr kicsit meg is lepődött a kérdésen, amikor két nagyon eltérő kultúrát firtattam, látván a fotókat egymásnak mutogató, köztes nyelveken értekező kisebb-nagyobb japán-magyar csoportokat.
- Egyetlen titok van: a szeretet. Tudja, a szívben dől el minden – mondta és amíg ezt a finom gondolatot ízlelgetem ő már a szolnoki segítséget említi, amivel a yuzai paprikatermesztést a yamagatai régió harmadik helyére tornázták föl. De nem tagadta meg magát, amikor a barátság erősítésében még egy fontos „dolgot” említ: az ízes magyar pálinka sok nehézséget megoldott a sok esztendő alatt.
Szabó István alpolgármester vendégköszöntőjében ugyancsak az emlegette, hogy a hosszú idő alatt a szorosra fűzött barátságok voltak a legfontosabbak, de a kultúrák exportja-importja segítette a közeledést.
- Ma is hat szolnoki diák tanul Japánban ennek a kapcsolatnak a révén, ami a szigetország világban elfoglalt helyét illetően komoly hasznukra válik majd. És az a száz szolnoki család, amelyik ennek a nemzetközi barátságnak a révén kapcsolatba került Japánnal, ezen belül is Yuzával, olyan világot ismerhet meg, amire másként talán nem is gondoltak volna.
A föl-fölnevető, a kissé késve érkezőket boldogan fogadó vendégek, a felhős szemmel ölelkezőket nézve már nem is tűnik túlzásnak Szabó István egyik gondolata: az az alcsiszigeti vacsora újabb harminc évre erősíti a három évtizedes kapcsolatot, aminek a tízezer kilométeres távolság meg sem kottyan. (iszolnok.hu)