A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában tavaly ősszel megkezdődött a három részben épülő M4 autópálya kivitelezése. Közel 29 km hosszan, 2x2 sávon lehet közlekedni 2016 őszétől Abony és Fegyvernek között. A munkálatok előrehaladásáról Szalay Ferenc, Szolnok Megyei Jogú Város polgármestere és Loppert Dániel, a NIF Zrt. kommunikációs vezetője tartottak sajtótájékoztatót.
Az első, 13,4 kilométeres szakaszon a főpálya humuszleszedése és töltés kialakítása van folyamatban. Megtörtént a Millér-ér feletti provizórium építése, így mentesül Szolnok az építési forgalom terhelésétől. A vállalkozó a Zagyva és Millér hidak próbacölöpözését végzi, alapozza a hídfeltöltéseket illetve elkezdte a 32. sz. főúti csomópont déli ágainak kialakítását. A 2x2 sávos és leállósávos úton 13 műtárgy, 1 db kétoldali komplex és 1 db kétoldali egyszerű autópálya-pihenő, valamint 2 csomópont és 9 különszintű keresztezés lesz. A 13,4 km hosszú nyomvonalból 9 km a Zagyva-Tisza folyók közé esik, itt a kivitelezőnek végig ár- és NATURA 2000-es területen kell dolgoznia, a talajviszonyok az útépítés szempontjából nagyon kedvezőtlenek. Ahhoz, hogy autópályához alkalmas, azaz megfelelő teherbíró képességű altalajt lehessen előállítani, több mint 2,2 millió m3 földmunkára van szükség.
A harmadik, a 13,2 kilométeresszakaszon a kivitelező a Törökszentmiklós nyugati csomópontot építi, jelenleg a szükséges földmunkák és közműkiváltások vannak folyamatban. A vállalkozó befejezte a közúti hidak próbacölöpözését. A szakaszon 2 db csomópont, 11 műtárgy, 20 km földút, 5 km országos közút, 6 km zajárnyékoló fal, kétoldali tengelysúlymérő hely épül. A Tisza és a Tisza holt ágának közelsége miatt a talajviszonyok nagyon kedvezőtlenek az útépítés szempontjából, a jelentős belvíz miatt a földmunka és a vízelvezetés valamint a víztelenítés különleges szakértelmet és technológiát igényel.
A teljes nyomvonalon összesen 400 000 m2-en folyamatban van a terület régészeti feltárása. A kutatás április óta tart, több értékes leletet sikerült megmenteni, és tervezetten késő ősszel fejeződhet be. A régészek a kivitelezőkkel egyeztetve folyamatosan haladnak előre, amint végeztek egy terület feltárásával, átadják a vállalkozóknak. A kelta, hamvasztásos férfi sírban a teljes fegyverzet mellett, öt – mellé temetett – nagyméretű edényt is találtak, amely a halott társadalmi rangját jelentheti. A szarmata korabeli házakból nyolcat találtak, valamint egy füstölő rendszert, amellyel a húsokat füstölték. Néhány síros avar kori temetőt is feltártak.
Szalay Ferenc, Szolnok Megyei Jogú Város polgármestereelmondta:A város életében az autópálya rendkívüli jelentőségű, hiszen azon túl, hogy érezhetően javul a megyeszékhely közúti elérhetősége – ugyanakkor csökken a városon átmenő forgalom nagysága -, Szolnok gazdaságának is jelentős és látványos változást hozhat ez a beruházás. Számos példa bizonyította már más települések esetén, hogy az autópálya közelsége hatalmas lendületet adhat a gazdaságnak. Nagyszerű érzés látni, hogy a munkálatok jó ütemben, a tervek szerint zajlanak. Biztos vagyok abban, hogy ez a beruházás jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy tovább erősödjenek a városban elindult pozitív gazdasági folyamatok, s újabb munkahelyeket teremthetnek a Szolnokon működő cégek.
Loppert Dániel, a NIF Zrt. kommunikációs vezetőjehozzátette: A második, 2,3 kilométeres szakaszon szintén nagyon speciálisak a talajviszonyok, mert a nyomvonal a Tisza árterületén halad. A 400méteres jobb oldali ártéri híd acél főtartóinak gyártóüzemi előregyártása elkezdődött, a helyszínen egy közel 21 méteres, 71,5 tonnás cölöpöző gép végzi a híd alapozását 25 méter mélységig. A 756 méteres Tisza mederhíd 2. pillérjének cölöpözését egy hasonlóan robosztus gép már elvégezte, a kivitelező a 3. pillér szádfalazását fejezte be. A napokban elkezdte a felelős konzorciumi tag az ideiglenes – uszályokból összeálló – bárkahíd hídfőinek földmunkáját. Ez az átmeneti építmény biztosítja majd a Tisza két partja között a forgalmat az építkezés ideje alatt, így nem kell az építési forgalomnak Tiszapüspökin áthaladnia.
A kivitelezés az Új Széchenyi Terv keretében, uniós források segítségével valósul meg.