Négy település – Szolnok, Abony, Rákóczifalva és Szajol - hulladéklerakóját rekultiválták több mint 1 milliárd forintból az elmúlt évek során. A helyreállított területek a jövőben akár sportolási és szabadidős tevékenységet is alkalmasak lehetnek. A projekt zárórendezvényét az érintett települések polgármestereinek részvételével ma tartották a városháza dísztermében.
Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, mint a gesztortelepülés képviselője ismertette a projekt előzményeit, és a beruházás eredményeit. Romhányiné dr. Balogh Edit Abony, Krizsán József Rákóczifalva és Szöllősi József Szajol polgármestere egyaránt a projekt eredményeit méltatták. Mint elhangzott, Abonyban csökkent a legnagyobb mértékben – a felére – a szemétlerakó területe.
Előzmények
Az ISPA Uniós előcsatlakozási pályázati forrásra pályázott Szolnok és a térség néhány települése. Kis változások után huszonhárom település lett a tagja annak a konzorciumnak, amely végül is ezzel az ISPA támogatással megépítette a kétpói hulladéklerakót. Ebben a programban egy teljes, lezárt hulladékgazdálkodási rendszer kiépítését vállalták az unió támogatásával. A tervnek eredetileg is része volt a "felhagyott", tehát a használaton kívüli hulladéklerakók, szeméttelepek, szemétdombok rekultiválása.
Az ISPA projekt 2000-ben indult, és már a kétpói lerakó kivitelezésekor kiderült, hogy az árfolyam különbségek és az infláció miatt az államnak még jelentős összeget kell hozzátenni mindehhez. Az eredetileg rekultivációra szánt összegről is kiderült, hogy nem fedezi a huszonhárom település szeméttelepeinek a gondozását, ezért más forrást kellett keresni. A tagtelepüléseket kettéosztotta a konzorcium, ebből tizenkilenc rekultivációs pályázata maradt az ISPA keretében.
Szolnok, Abony, Rákóczifalva és Szajol azért fogott össze, hogy az ISPA kereteken kívül keressen valamilyen lehetőséget. Közöttük Szolnok a legnagyobb település, amelynek természetesen a hulladéklerakója is a legnagyobb volt, megközelítőleg másfélmillió m3.
A Program
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül a „Szolnok, Abony, Rákóczifalva és Szajol felhagyott települési Szilárd hulladéklerakóinak rekultivációja” elnevezésű projekt megvalósítására bruttó 1.157.706.020.- Ft támogatást ítéltek meg.
Három településen (Szolnok, Abony, Szajol) a munkák még 2011. október végén elkezdődtek, míg Rákóczifalván 2011. december közepén vonultak fel a gépek. 2012 márciusára 3 lerakó Szajol, Abony, Rákóczifalva rekultivációja, a depónia és a környező terület rendezése 90%-ban elkészült, csak a növénytelepítési és egyéb befejezési munkák voltak hátra.
Az említett 3 településen befejeződött a növénytelepítés, kihelyezték a figyelmeztető táblákat. Szolnokon megtörtént a hulladék rendezése, végleges formára alakítása, majd a szigetelő, a szivárgó és a fedőréteg megépítése. Ezt követte a csapadékvíz-elvezetési rendszer, a monitoring rendszer, a depóniagáz ártalmatlanítórendszer és a kerítés megépítése, majd a növénytelepítési és tábla kihelyezések következtek.
A kivitelezői szerződésben foglalt határidő, 2013. január 18., az Önkormányzati Társulás és a Duna Aszfalt Kft. közös kitűnő munkájának, szakmai tapasztalatának és minden tekintetben professzionális munkavégzésének köszönhetően napra pontosan teljesült.
Rekultivációs megoldások
Minden lerakó rekultivációja helyben történt, de lerakónként részben eltérő műszaki megoldással.
Szolnok
Az alkalmazott rekultivációs megoldás: rézsűkön végleges, a depóniakoronán pedig átmeneti rekultiváció készült. A hulladék áthalmozása során rostálással másodnyersanyagok kinyerését végezték, így a már korábban felhalmozott földszerű anyagokkal együtt a rekultiváció földanyag szükségletének 45%-a biztosítható volt.
A végleges rétegrend a következő
_ füvesítés;
_ humuszos fedőréteg (legalább 30 cm);
_ fedőréteg (50 cm);
_ műanyag felületszivárgó;
_ vízszigetelés bentonitos szigetelőlemezből;
_ kiegyenlítő réteg (30 cm);
_ rendezett hulladéktest.
A depóniakoronán átmeneti záróréteg-rendszer készült, az alábbi rétegrenddel:
_ füvesítés;
_ humuszos fedőréteg (legalább 30 cm);
_ kiegyenlítő réteg (30 cm);
_ rendezett hulladéktest.
Abony, Rákóczifalva és Szajol
A rekultiváció során a lerakott hulladékot a helyszínen áthalmozták, kisebb területre rendezték, a rekultivációs rétegeket ezen a kisebb területen készítették el. A hulladék áthalmozása során végzett rostálással kinyert másodnyersanyagok és a már korábban felhalmozott földszerű anyagokkal együtt a rekultiváció földanyag szükségletének 35-63%-a volt biztosítható. Az engedély szerinti rekultivációs rétegrend a következő:
_ füvesítés;
_ fedőréteg (legalább 30 cm);
_ kiegyenlítő réteg (30 cm);
_ rendezett hulladéktest.
A hulladéktól mentesített, felszabaduló területen az eredeti (termett) talaj hulladékkal érintkező felszíni rétegét is mintegy 10 cm vastagságban eltávolították. A hulladéktól mentesített területen talajmintákat vettek és akkreditált laboratóriumban bevizsgálták annak szennyezettségét.
A talajminták igazoltan határérték alatti szennyezettségűek lettek, így a hulladéktól mentesített terület helyreállítása elvégezhető volt (humuszterítés és füvesítés). Jelen projekt keretében új talajvízfigyelő kutak épültek (Szolnokon 5 db, illetve Rákóczifalván és Szajolban 2-2 db). Az utógondozás során rendszeresen vizsgálni kell a meglévő és az új monitoring kutakat, a lerakók rekultivált felszínét pedig rendszeresen gondozni, ápolni, kaszálni kell.
Mindez számokban
A hulladékkal borított 279,8 ezer m2 területből 51,7 ezer m2-ről a hulladékot eltávolítottak, így a hulladéklerakók alapterülete 228,1 ezer m2-re csökkent. Végleges rekultiváció 59,0 ezer m2-en, átmeneti rekultiváció pedig 181,9 ezer m2-en készült, a fenti rétegrendekkel. A hulladéktól mentesített területen a terepet rendezték, átlag 20 cm vastag humuszos termőtalajjal borították, majd azt is füvesítették.
A hulladéklerakók rendezése során mintegy 180 ezer m3 anyag került áthalmozásra és rostálásra, így összesen mintegy 67,8 ezer m3 földszerű és humuszos anyag volt előállítható. A lerakók területén korábban felhalmozott (összességében 46,6 ezer m3 mennyiségű) földszerű anyag a kiegyenlítő rétegbe beépíthető volt, így a rekultiváció során csak mintegy 41,1 ezer m3 tiszta föld és 28,9 ezer m3 mennyiségű humuszos talaj felhasználására került sor.
A Felügyelőség előírásainak megfelelően a szolnoki hulladéklerakón gázkiszellőző kutak és rájuk biofilter került telepítésére, amely a lerakott hulladék mennyisége, összetétele, rétegvastagsága alapján várható gázkibocsátás miatt szükséges. Az abonyi hulladéklerakó esetében a hulladék mennyisége (kb. 380 ezer m3) és rétegvastagsága alapján nagyságrenddel kisebb gázképződésre lehet számítani, ezért ott a rekultivációs engedélynek megfelelően adszorpciós kiszellőzőkön keresztül történik a gáz kivezetése a szabad légtérbe. Ezeken túlmenően mind a négy lerakó esetében a gáz az átmeneti rekultivációval ellátott felületen keresztül is kiszellőzik.