Húsz esztendővel ezelőtt hatalmas mennyiségű méreg került a Tiszába, amely a szőke folyó valahol volt legnagyobb katasztrófáját okozta. A Tisza élővilágnak emléknapján megemlékezést és előadóülést is szerveztek Szolnokon, a Tisza fővárosában.
A ciánszennyezés évfordulóján fiatalok és idősek, városi és megyei intézmények, fegyveres és civil szervezetek képviselői együtt emlékeztek a Tiszai hajósok terén, ahol Molnár László, a Szigligeti Színház színművészei Petőfi Sándor A Tisza című versét mondta el.
A romániai Nagybánya melletti aranybánya zagytározójának gátja 2000. február elsején beomlott, ennek következtében 100 ezer m³ cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. A folyók élővilágát olyan mértékben károsította a hatalmas mennyiségű ciandivegyület, amekkora pusztításra a folyó ember által ismert történetében még nem volt példa – idézte fel a szomorú eseményt Szalay Ferenc polgármester. Hangsúlyozta az összefogás jelentőségét és a szakemberek felkészültségét, amely a lehetőségek szerint mérsékelte a károkat.
Lovas Attila, a Kötivizig igazgatója elmondta, hogy az ökológiai katasztrófa gazdaságilag is mérhető károkat okozott, hiszen a Tisza alsó szakaszán 100%-ban, középső és felső szakaszán pedig mintegy 70%-ban károsodott az élővilág, ám az eszmei kár ennél is nagyobb, gyakorlatilag felbecsülhetetlen volt.
Dr. Hoffmann Imre, közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár az események idején a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjeként maga is érintett volt. Mint mondta, a vízügyi ágazat idén több évfordulóról is megemlékezik: ciánszennyezés, a kétezres tiszai árvíz vagy éppen a vörösiszap katasztrófa. A ciánszennyezés idején 14 hazai szervezet fogott össze, és nemzetközi segítséget is kaptak a magyar szakemberek. Példaértékű volt a helyzet kezelése, azonban a természet akkor sebei a mai napi nem gyógyultak be teljesen – mondta az államtitkár.
A megemlékezésen Boros András görögkatolikus iskolalelkész megáldotta a koszorúkat, virágokat, amelyeket ezután a Tiszába szórtak a résztvevők.
A nap a városházán emlékelőadással folytatódott, ahol a Magyar Hidrológiai Társaság Szolnoki és Szegedi Területi Szervezetének Környezetvédelmi, Vizes Élőhely-védelmi és Limnológiai Szakosztálya szervezett előadóülést a Tiszát ért cianid szennyezés 20. évfordulója alkalmából.
A XXI. század a víz évszázada – mondta dr. Kállai Mária országgyűlési képviselő megnyitó beszédében, aki köszönetet mondott a vízügyi szakembereknek akkor és azóta is tanúsított kiváló munkájukért. Felidézte, hogy kétezerben másfél millió ember életét érintette valamilyen módon a katasztrófa, ám a felkészült vízügyi szakembereknek hála nagymértékben sikerült mérsékelni a károkat.
Berkó Attila kormánymegbízott, a Megyei Védelmi Bizottság elnöke ugyancsak a szakembergárda felkészültségét és az összefogást méltatta, hozzátéve, hogy fontos szem előtt tartani a mondást, mely szerint a Föld nem a miénk, azt unokáinktól kaptuk kölcsön, így ebben a szemléletben kell élni mindennapjainkat. Hozzátette, hogy a szakemberek felkészültek, így, ha hasonló esemény történne, megfelelően tudnák kezelni a helyzetet.
A megnyitó beszédeket és köszöntőket követően több témában hallhattak előadásokat a résztvevők. Szó esett például a Kiskörei Vízlépcső és a Tisza-tó rendkívüli üzemeltetéséről, a 2000. évi cianid szennyhullám levonulásakor vagy arról, hogy milyen botanikai értékek pusztulhattak volna, ha a cianid szennyezés elárasztja a Kiskörei-tározót. Magyarné Bede Marianna, a Víz-és Csatornaművek Koncessziós Zrt. műszaki igazgatójától pedig megtudhatták, hogy milyen volt a cianid szennyezés hatása nyolc település ivóvízellátására.